Bányai evangélikus egyházkerület névtára 1874
A bányai ágostai hitv. evang. egykázkerület. III-ik Károly királynak 1734 észt. kelt leirata folytán a magyarhoni ágostai hitv. evang. egyháztest négy kerületre osztatván, ennek nyomán alakult a közép vagy bányai kerület. Nevét részint geographiai fekvésétől; részint a kebelében létező, — akkor legtekintélyesebb, — bányavárosi egyházaktól vette. Eleinte öt esperességből állott. Ezek voltak : Bars, Zólyom, N. Hont, Nógrád és Pest, melyekben akkor m. e. 80 anyaegyház létezett. Pesthez mint alesperességek voltak kapcsolva a bácsi és békésbáuáti egyházak. — 1791 észt. Békés és Bács, 1836 észt. Bánát, 1844. Pestváros külön esperességekké alakultak, úgy, hogy jelenleg a kerület kilencz esperességből áll, melyekben 209 anya és 717 fiokegyház van. A kerület azelőtt különféle helyeken tartotta közgyűléseit, nevezetesen a bányavárosokban és a nyomasztóbb időkben a Prónayak acsai, a Radvánszkyak radványi, a Podmaniczkyak aszódi és a Földvá- ryak péteri kastélyaiban. Most a közgyűlések mindég Pesten, mint a kerület középpontjában tartatnak, rendszerént évenként egyszer, Augusztus vagy September hóban. Ugyanott őriztetik a kerületi, sőt az egyetemes egyházi levéltár is. Van a kerületnek három nyolczosztályú teljes, egy ötosztályú, egy négyosztályú gymnasiuma, egy négyosztályú realgymnasiuma és egy három évi tanfolyamú tanitóképezdéje, őszvesen hét közép- tanodája. Az 1849—1861 években, a közös hazával együtt, e kerület is átszenvedte a nyomasztó kivételes állapotot s akkori Super- intendense, Dr. Szeberényi János, hivatalától elmozdittatván helyébe a kormány által először Chalupka János breznóbányai, később Komáromy József miskolczi lelkész cs. k. administra- tornak kineveztetett, mig végre az ideiglenes állapot megszün- tettetvén, az egyház az 1860 észt. Május 1. kelt leirat folytán autonom jogaiba visszahelyeztetett. A bányai kerület élén, keletkezése óta, következő férfiak állottak :
