Bányai evangélikus egyházkerület névtára 1868

fy Sándor, Pfitzner János, Falvay Antal, Wagner István, Záboy Alajos. Sz. 101. Mh. 90. Conf. 44. Esk. 26. Urv. 772. Lsz. 1480.

3) Pesti német egyház. L. Lang Mihály. F. Fabinyi Tófor főfelügyelő, Kund Vilmos egyházi felügyelő. SÍ. nincs. T. ugyanazok, kik a magyaroknál. Sz. 192. Mh. 275. Conf. 64. Esk. 48. Urv. 1763. Lsz. 6500. Tsz. az iskolák a magyarokkal közösek lévén, mind a két egyházban öszv. 488.

4) Pesti tót egyház. L. Elefánt Mihály. F. Kubinyi Fe- rencz. T. Micsinay Pál. Sz. 67. Mh. 144. Conf. 8. Esk. 27. Urv. 1378. Lsz. 1124. Tsz. 97.

5) Váez, magyar-tót-német. L. Tornyos Pál. F. Benkár Dienes az anyában, Ruttkay Ede Rádon. T. az anyában Russ János, Rádon Kotasz Mihály. Sz. 18. Mh. 31. Conf. 9. Esk. 1. Urv. 302. Lsz. az anyában 240, Rádon <5 260, Dukán 8, Tótfalun 3, Bogdányban 3, Pócs-Megyeren 6, Verőczén 4, Monostoron 6, öszv. 530. Tsz. az anyában 22, Rádon 27, öszv. 49.

VI. Nitgy-Honti esperessé^.

Hogy N.-Hont vármegyében mindjárt a reformatio hajnalán elterjedtek Luther tanai, bizonyos. Cubicularius Ulrik, a „hét bányavárosi hitvallás“ szerzője, már 1558. észt. emlittetik, mint selymeczi evang. pap, Hensel János pedig 1560. észt. mint városi tanácsbeli és egyszersmind az ottani iskolának igazgatója. A Leopold király uralkodása alatti tiz éves üldözés igen meg- gyéritette a nagy-honti ev. egyházak számát. A 18-ik század elején ismét uj üldözéseknek voltak a nagy-honti evangyelmiak kitéve, különösen azok, kik gr. Koháry jószágain laktak; minélfogva seregesen vándoroltak le az épen akkor Békésmegyében keletkezett községekbe. Jelenleg N.-Hontmegye területén 32 ev. egyház van. Van az esperességnek gyám és özvegyárva intézete és bibliaterjesztő társulata Selymeczen. Nagy előnyére szolgál a kebelében létező selymeczi kér. főgymnasium, melyet a selymeczi egyház, a bányai kerület, a n.-honti birtokosok és egyházak tartanak fel.