Evangélikus útmutató 1927.

Középiskolák: - Budapesti főgimnázium

A budapesti ág. hitv. evangélikus főgimnázium. (VII., Vilma királynő-út 17-21.) A régi Pesten 1797-ben alakult evangélikus gyülekezet már a kezdet kezdetén két nagy célt tűzött maga elé : templomépítést és iskolaalapítást. A hivők buzgósága, áldozatkészsége — oly férfiaktól irányítva, mint Liedemann János Sámuel és Schedius Lajos egyetemi tanár — meghozta mind a két terv megvalósítását. A gyülekezet 1811 június 2-án avatta fel Deák-téri templomát, a templom mellé épült egyemeletes iskola pedig 1815 május 15-én nyílt meg ünnepélyesen. A hamar szűknek bizonyult épület 1822 tavaszán második emeletet kapott. A mai V—VI. osztálynak megfelelő ú. n. „humanitási osztályát a gyülekezet az 1823. év őszén nyitotta meg s ezzel vált iskolánk gimnáziummá. így a fővárosban működő gimnáziumok közt az alapítás sorrendjében a budai kath. egyetemi (előbb jezsuita) gimnázium (1688) és a kegyesrendi (1717) után a harmadik. Az abszolutizmus idején négyosztályúvá hanyatlott, de Székács József, Hunfalvy Pál és Fabinyi Teofil buzgólkodása csakhamar új virágzásnak indította, úgyhogy megfelelő iskolaépületről kellett gondoskodni. A háromemeletes — akkoriban díszes — új iskola a Belvárosnak egyik legélénkebb helyén, a Sütő-utcában, 1864 szeptember 15-én nyitotta meg kapuit az ifjúság számára, mely évről-évre mindnagyobb számmal kérte felvételét. Az 1872—73. iskolai évben nyílt meg VIII. osztálya, ez évben folyt le az első érettségi vizsgálat. Az 1896 óta államsegélyben részesülő intézet tanítványainak száma egyre növekedett, könyvtára, szertárai mindinkább gyarapodtak, úgyhogy a szó szoros értelmében kinőtt régi otthonából, mely az újabb pedagógiai követelményeknek többé meg nem felelhetett. Egyházunk elöljárósága azért 1900-ban elhatározta, hogy a kor követeléseinek mindenben megfelelő, egészen új iskolaépületet emel. A Városligeti fasor — ma Vilma királynő-út —