Evangélikus útmutató 1927.

Tanítóképzők: - Soproni tanítóképző-intézet

az egyházkerület 1829-ben megbízta Szabó József soproni evang. főiskolai (líceumi) tanárt a neveléstannak rendkívüli órákban való előadásával, a soproni gyülekezet orgonistáját pedig az orgonajáték tanításával, hogy a tanítói pályára készülő fiatalemberek megfelelő tanítói szakképzettséggel indulhassanak pályájukra. A soproni evang. tanítóképző-intézetnek ez a kezdetleges formája megmaradt 1853-ig, amidőn Pálfy Józsefre, a volt nagygeresdi lelkészre bízták a soproni liceum theológiai és tanítóképzői tanfolyamának (szeminárium) vezetését. Pálfy kezdettől fogva külön épületbe helyezendő önálló tanítóképzőre gondolt s volt lelkében hit, buzgóság, bátorság, lelkesedés. És voltak kiváló férfiak, kik hasonló hitbuzgóságtól és eszméktől vezéreltetve Pálfynak barátilag segítőkezet nyújtottak a terv végrehajtására. Ilyen férfiak (Király József Pál, Kolbenheyer Mór) apostoli tevékenysége és áz evangélikus áldozatkészség (Benczúr Márton, Murmann Péter, a Gusztáv Adolf Egyesület, stb.) tette lehetővé azt, hogy a mostani soproni evang. tanítóképző-intézet 1858 október 3-án ünnepélyes felavatás után önállóan megkezdhette áldásos működését. Az evangélikus áldozatkészség alapította ezt az intézetet, az evangélikus áldozatkészség tartotta és tartja fenn mindmáig. Az intézet 1858—1883-ig háromévfolyamú, 1883—1923-ig négyévfolyamú volt és 1923 óta ötévfolyamúvá alakult. Az intézet alapítása Pálfy József nevéhez fűződik ; ez a név a hazai tanítóképzés történetében az úttörőkéi és a szervezőkéi között tündököl. Pálfy halála után, 1869-ben, Király József Pál a polihisztor lett az intézet igazgatójává. Érdemeit a legfelsőbb helyen a Ferenc József-rend lovagkeresztjének adományozásává, méltatták. Király József Pál nyugalombavonulása után 1882— 1905-ig Kapi Gyula, az országos hírű evang. zeneszerző, Kapi Béla dunántúli evang. püspök atyja vezette az intézetet. Áldott nevéhez fűződik az intézet felvirágzása. 1905—1917-ig Papp József igazgatta az intézetet s Kapi Gyulával együtt már 1883-ban megszervezte a gyakorlóiskolát ; három évtizeden át szerkesztette az „Evangélikus Népiskolá"-t, a hazai evang. tanítóság szaklapját.