A magyarországi ág. hitv. evang. keresztény egyház névtára 1903. (Sopron, 1903)

2948 kor., 20 (19 I— III. évfolyambeli 1958 kor., s 7 tanulmányait külföldön végző 2336 kor.) 4294 kor., 14 Haubner-segélyt 3080 kor. értékben, néhány hallgató gyógykezelésére pedig 17 kor. fordíttatott. Az összes jótétemények egyenértéke, mely a 35 á. h. ev. theol. hallgató közt oszlik meg : 10.339 korona. i) A tiszai egyházkerületben. 3. A tiszai egyházkerület eperjesi kollé­giumának jogakadémiája. Ez a jogakadémia a hazai ág. hitv. evangélikusok egyetlen ilynemű tanintézete. Működésének első szálai az eperjesi kollé­giumnak a felső magyarországi rendek által 1665-ben történt ala­pítására nyúlnak vissza, mert az alapítók e tanintézetben egy oly kollégiumot óhajtottak állítani, a melyben az akadémiákra előké­szítő ismereteken kívül kiváltképen felsőbb fakultásokban is, úgy elméleti-, mint gyakorlati tudományokat is tanítsanak. Hogy ezt a czélt lehetőleg megvalósítani igyekeztek, annak legfőbb bizo­nyítékát azok az akadályok képezik, a melyeket a tanintézet működése elé a kir. rendeletek gördítettek ; szüntelenül azt hangsúlyozván, hogy akadémiák felállításának, illetve felállításuk engedélyezésének joga a királyt illeti, már pedig a kollégiumba, annak felállítói, — «az egyetemek módjára» — különféle fakul­tások tanárait állították be. A tanárok között volt Dr. u. i Pancratius, (Pongrácz) Mihály, ki mint magyar közjogi iró, két ségteleniil jogi előadásokat is tartott. Mikor néhány év múlva a vallási üldözések kora következett el Eperjesen s a kollégiumot is elfoglalták tulajdonosaiktól, a tanítás, különösen a felső osz­tályokban, majd pedig általában, megszűnt. A jogtanítás ismét csak 1815-ben éledt fel itt, a mikor — e pár év múlva bekövet­kezett rövid szünet után — az, Kövi hires tanítványának : Gsuplca Andrásnak a kezébe kerülvén, országhírűvé emelkedett. Szabadságharczunk évében szünetelt a tanítás itt is s a kollégium épülete szintén katonai czélokra szolgált. Az absolut uralom kez­detén pedig kisérletet tettek ugyan annak folytatására, de a fő jogtanárt, Schuleh Gusztávot, hazafias magatartása miatt, állásától elmozdították s ekkor a jogtanításnak a fonala megszakadt Al­kotmányunk újraébredésének idején ismét kezdetét vette a jogta­nítás, azonban az 1874-ik évi tanulmányi szabályzatnak az élet­beléptetése nagy nehézségekbe ütközött, mely nehézségek folytán két évi szünet is következett a jogakadémia működésében. Az 1878/9-ik tanévvel vette kezdetét a teljes négy évfolyamú jog- és államhidománykkeará kifejlesztett jogakadémiának a működése s

Next

/
Thumbnails
Contents