A magyarországi ág. hitv. evang. keresztény egyház névtára 1903. (Sopron, 1903)

Széchenyi György érsek a magánlakba szorult evang. tanítást is betiltotta s csak 1705-ben II. Rákóczi Ferencz felkelése következtében helyeztetett vissza a prot. iskola régi jogaiba. Szép virágzásnak indult az iskola Missovitz Mihály vezetése alatt, de halála után 1711-ben febr. havában a szabad vallásgyakorlat betiltatván, az iskola is megszűnt létezni. II. József vallástürelmi rendeletének kedvezményét buzgón használta fel a rozsnyói egyház s érezvén, hogy egyházunk éltető ereje az iskola, kiváló gondját a tudományos nevelés emelésére fordította. 1783-ban egy tanítója volt az egyháznak, 1786-ban 3, 1796-ban 4 tanítóval találkozunk. Az egyik tanító a leányokat, a másik a fiúkat ; a két professor közül az egyik a rhetorokat és és syntaxistákat, a másik a grammatistákat vezette. 1814-ben lett a rozsnyói iskola kerületi nemzeti iskolává, a mennyiben a kerület azon határozatánál fogva, hogy a magyar nyelv és irodalom ápolására kerületünkben egy tanszék állíttassék fel, kimondatott, hogy a tanszék a rozsnyói iskolához köttessék. Az egyetemes gyűlés a rozsnyói districtuális nemzeti iskolát az egyetemes alapból 200 K évi segélyben részesítette Farkas András rektor vezetése alatt felvirágzott az intézet. Ezt mutatja tanítványainak száma, pl. az 1826/27. tanévben 276. A két évi rhetorico-poëticai osztályban archaeologiát, autlnopologiát, psychologiát, logikát és physikát tanítottak. Az 1849-iki események után aggodalmak és küzdelmek évei következtek. Az iskolákra szabályzatul ráparancsolt «Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Oesterreich» csak 4 vagy 8 osztályú gimnáziumokat ismert és államilag is érvényes bizonyítványok kiállításának jogát azon intézeteknek tartotta fenn, melyek az említett rendelet szerint szervezve, elismerve és nyilvánossági joggal felruházva lettek. Két út állott az iskola előtt nyitva : vagy a 6 osztályról négyre alászállni s talán akkor is bukni, vagy az intézetet 8 osztályúvá kibővíteni. Az utóbbi nehezebbnek, de biztosabbnak látszó útat választották. A gömöri esperesség, a dobsinai egyház és egyes pártfogók nagylelkűsége tette lehetővé az iskola fejlesztését. Hosszú küzdelmek után 1857-ben, mint 8 osztályú főgimnázium nyert az intézet nyilvánossági jogot. 1862-től autonom főhatósága alatt fejti ki működését az intézet. 1884-ig az egyetemes gyűlés által megállapított tantervet követte a tanárok csekély száma miatt itt-ott kevesebb óraszámban, majd pedig 2—2 osztálylyal combinative. 1884-tŐl az 1883: XXX. t.-cz. 47. §-a alapján államsegélyben részesül. Az államsegély 1884-ben 14.000, 1900-tól évi '82.000 K-ban van megállapítva. Az iskola köteles az állami tantervhez alkalmazkodni s 13 rendes tanár közül 6-ot a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter nevez ki. Szertárai és könyvtárai az évi 1200 korona átalányból örvendetesen gyarapodnak. A természetrajzi szertárban van 4263 drb, a természettaniban 195 szer, a rajzszertárban 1520 drb, térkép 51, tornaszertárban 189 szer és eszköz; a pénz- és érem-