A magyarországi ág. hitv. evang. keresztény egyház névtára 1903. (Sopron, 1903)
czélt nem értek, inert az alapítványlevél értelmében megalakított iskolai tanács, eltekintve minden mellékkörülménytől s támogatva a városi és a felsőbb felekezeti hatóságok által, az alapítvány terhére már 1862-ben a II., 1868—64-ben a III. és IV. osztályt nyitja meg és látja el tanárokkal ; továbbá intézkedik, hogy egyfelől az iskola az egyházkerület középiskolái sorába bekebeleztessék, másfelől, hogy megkapja a jogot, miszerint bizonyítványai államérvényeseknek jelentessenek ki. Megtörtént mindkettő. Az első 1868-ban, az utóbbi 1876-ban. 1865 ben a viszály megszűntével az iskola- és egyháztanács egyességre lépnek s k zösen 1867-ben felállítják a gimnáziális előkészítő osztályt. 1872-ben megszűnik az előkészítő, hogy megnyíljon az V. osztály. Megszaporodván az osztályok, a tanúlók száma, az iskolai tanács új épületről gondoskodik s támogatva a polgárság áldozatkészsége által, 19 ezer forinton új telket, házat vásárol s iskoláját abban helyezi el. 1875-ben a VI. osztály nyílik meg s küldöttség jár Budapesten abból a czélból, hogy ha beszűntetné a tanügyi kormány Kállóban az állami reáliskolát, az arra fordított költségnek egy részét a gimnázium részére eszközölje ki. De a küldöttség czélt nem ér. Az egész ügy megfeneklik. 1882-ben Szabolcs vármegye lép előtérbe. Czélja egy állami gimnázium létesítése ; azonban e terv sem valósul meg, s az iskola fejlesztésének feladata az iskola tanácsának vállaira nehezül. 1883-ban megalkotja a törvényhozás a XXX. t.-czikket s annak 47-ik §-át s a gimnázium elöljárósága, e törvényre való hivatkozással, most már államsegélynek igénybe vételével akarja a gimnázium jövőjét biztosítani, illetőleg azt főgimnáziummá fejleszteni. Hosszas, nem lankadó utánjárás után az elöljáróság czélt ért, mert 1886-ban az állammal kötött szerződés aláiratott, s az iskolának 8990 forint biztosíttatott, de azon föltétellel, ha előbb a gimnázium elöljárósága egy gimnázium czéljainak teljesen megfelelő új épületet emel. A föltétel elfogadva, illetőleg teljesítve lett, a mennyiben Nyíregyháza városának újabb áldozatkészsége mellett 72.237 forint költséggel felépült az új épület és téli tornacsarnok, mely 1888 óta a főgimnáziumnak rendelkezésére áll. Biztosítva lévén az államsegély, egyelőre ugyan az érdekelt szülők hozzájárulása mellett — egy _ egy szülő tandíj ezimén 200 forintot fizetett ! — később a folyósított államsegély igénybevételével, 1886-ban a VII-ik, 1888-ban a VIII. osztály nyílt meg. Ujabb folyamodásra az 1886-ban szerződésileg biztosított összeg rendkívüli államsegély czímén 1893-tól évente 1000 forinttal növekedett ; sőt Wlassics Gyula miniszter revizió alá vévén a szerződést, az 1898. év óta a főgimnázium részére 16 ezer forintnyi évi államsegélyt biztosított.
