A magyarországi ág. hitv. evang. keresztény egyház névtára 1903. (Sopron, 1903)

A tanítóképző-intézet fejlődése. 1845-ben nyílt meg annak első évfolyama, a következő években ugyanazon növendékekkel a második, harmadik és negyedik évfolyam. Az első tanítókat, számra 12-Őt, 1849-ben bocsátották ki. 1853-tól kezdve a növendékeket két csoportba osztották a két első évfolyam növendékeit praparandistáknak nevezvén. 1854 óta minden második évben, 1870-től kezdve évenkint vettek fel s bocsátottak ei növendékeket. 1879-ben a tulajdonképeni tanítóképző-intézet a harmadik, 1883-ban a negyedik évfolyammal bővült. A präparandia egészen egybeolvadt a középiskola négy alsóosztályával. A tanítóképző-intézet tannyelve újabb időben a magyar. Sok tárgyban a főgimnáziummal közös oktatást nyer. Gyakorlóiskolául a gyülekezet saját elemi iskoláját engedte át. Csak így lehet a képezdét a rendelkezésre lévő csekély jövedelemmel fenntartani. A főgimnázium fejlődése. A gimnázium is már a negyvenes években vette kezdetét. Az 1849, évi értesítő szerint a tanintézeteknek három osztályában tanultak már latinul. Rendes szervezetét a gimnázium azonban csak az 50-es évek elején nyerte, mikor a Geringer féle Organisationsentwurf alapján szervezkedett. A hazai protestáns középiskolák közül az első, mely nyilvánossági jogot nyert, Felsőlövő volt. 1850-től 1879-ig a gimnázium négy osztályú volt, 1879-ben hozzájárult az V-ik, 1880-ban a Vl-ik, 1900-ban a Vll-ik és végre 1901-ben a VIII-ik osztály. A főgimnáziummá való kibővítés már 1853-ban terveztetett, 1890-ben újra hangoztatták, de csak az új század elején lehetett ténynyé. Az évi államsegélyt 1901-ben nyerte először ideiglenesen; a szerződés megkötése kilátásba van helyezve. A reáliskola 1851-ben keletkezett, 1865-ig három osztályú volt, 1865-től 1883-ig, az új középiskolai törvény életbelépéséig az algimnáziummal egybeolvadt, amikor emez egységes középiskolánknak reálgimnázium volt a neve; 1883-ban a reáliskolát ismét külön kellett választani, akkor hat osztályúvá lett s az is volt 1892-ig, mikor az egyházkerület határozata folytán négy osztályúvá lett. Utóbb, mikor az egyházkerület a gimnáziumnak nyolcz osztályra való kibővítését megengedte, egyúttal a reáliskola felosztását kívánta. Azóta évró'1-évre egy-egy osztály, az 1901/2. tanév végén pedig a reáliskola mint ilyen, teljesen megszűnt. A felsőlövői tanintézetek igazgatóját, tanárait az iskolai nagy bizottsága választja, az egyházkerület a választásokat helybenhagyja. Az intézetekkel kapcsolatban van egy internátus, melyben 100 növendék nyerhet ellátást. Könyvtára az intézetnek három van : a tanári könyvtár körülbelül 6000 kötettel; a főgimnázium ifjúsági könyvtára és a képezdei ifjúsági könyvtár. Az intézetnek van physikai, természetrajzi, vegytani, térkép- és éremgyüjteménye, valamint rajzszertára. Tanerők : Budaker G. Károly igazgató, Balázs Lajos, Blau Bódog (izr. hitoktató), Bráder József, Graiziger Kornél, Greik Lajos, Hajas Béla, Németh Sámuel, Kis Rezső, Kovács