A magyarországi ág. hitv. evang. keresztény egyház névtára 1903. (Sopron, 1903)
Beszterczebányán gr. Erdődy György kir. biztos egy bizottság élén s az evangélikusoktól elvette az eddig használt két templomot, a lelkészeknek és az iskola igazgatójának megtiltotta, hogy a város falain belül lakjanak s az építendő ev. imaház és iskola számára a füzoi kapun (jelenleg Károlyi Péter-utcza) kívül levő külvárost jelölte ki helyéül. Itt szerzett az egyház telket, melyen áll most is temploma és elemi iskolája s 1895-ig gimnáziuma is ott volt. Az 1698. évtől fogva Pilarik János igazgató és JBurius János segédigazgató működése alatt az iskola nagy virágzásnak indult s 1699-ig bölcsészeti tanfolyama is volt. Ekkor királyi leirat folytán a bölcsészet előadásával kénytelenek voltak fölhagyni s a rhetorika, poézis, héber nyelv s az alsóbb osztályok többi tantárgyainak tanítására szorítkozni. Ebben az időben került ki belőle Bél Mátyás. Nem sokkal későbben Pilárik Jeromos, Záborszky Jakab, Hruskovitz Sámuel és Perlaky József szuperintendensek nevelkedtek föl benne. 1709. november havában az iskola vezetését Bél Mátyás vette át, ki a beszterczebányai ev. gimnázium hírnevét nagyban emelte. A legfelsőbb osztályban bölcsészeti, sőt theologiai tantárgyakat is adtak elő, ezen osztály növendékei togátusi ruhát viseltek és nyilvános prédikácziókat tartottak. Bél elmenetele után 1715. évben a királyi biztos megtiltotta, hegy más tudományok előadassanak, mint a melyek a grammatikai osztályig előfordulnak, de az iskolának egy ideig még öt osztálya volt. 1756-ban azonban a helytartótanács az iskolát a grammatikai osztályokra szorította s úgy maradt a jezsuita rendnek, mint ezen iskola legnagyobb ellenségének felfüggesztéséig. Újjászervezte Lovich Adám, ki 1791-ben választatott a gimnázium igazgatójává. 1807—1813. kerületi intézet volt (5 osztálylyal és 4 tanárral), azontúl ismét csak a beszterczebányai ev. egyház gondoskodott fenntartásáról. 1857—9. a Thún-féle tanrendszer alapján újjászervezte tett. 1858-ban 5 osztályúvá lett, 1881-ben az V. osztály beszűntette tett s azóta mint 4 osztályú gimnázium létezik a törvényszabta tanári számmal, t. i. 5 tanárral, a vallástan, testgyakorlat, ének és rajz tanárain kívül. (Az intézet történetét alaposan megírta s az 1874/5. és 1875/6. tanévi értesítőben közölte Bosenauer Károly.) A gimnázium épülete, mely a volt felső-utczai (Deák F.-utcza) temető telkén 1895-ben épült s adatott át rendeltetésének, a jelenlegi igényeknek minden tekintetben megfelel. Itt van elhelyezve a tápintézet is. Az intézetnek vannak korszerűen berendezett szertárai és gyűjteményei, a melyek a szükséghez képest évről-évre gyarapíttatnak. Könyvtára 5400 kötetből áll; ifjúsági könyvtárában 1060 kötet van. A gimnázium fenntartója a beszterczebányai ág. hitv. ev. egyház. Az 1898. évben a kormány 1000 K rendkívüli államsegélyt engedélyezett, a melyet azóta évről-évre 1000 koronával emelt úgy, hogy a mult 1901. évben 4000 koronát tett. A rend-