A magyarországi ág. hitv. evang. keresztény egyház névtára 1903. (Sopron, 1903)

F. Ruthény Béla Cserencsényben. T. ifj. Gzén er Pál az agyben, JaczJcó János Keczegén. Lsz. Ráhó 5 • .311 (evr. 10, k. 128, izr. 9 = 458), Keczege 5 •281 (evr. 1, k. 32, izr. 5 = 269), Varbócz 182 (evr. 4, k. 89, izr. 2 = 277) = 724. Tsz. 84, mv. 4 = 88. 11. Rimabánya. Rimaszombati j., Gömör-Kishont m., ph. és tá., t., keletk. 1540, anyak. 1760. El isk. 1 — 1 tnval az agy ben s Rimócza és Rimazsaluzsány lgyben. L. Kolbenheyer Lajos. F. Molnár Gusztáv körjegyző, helyben. T. ifj. Molnár Gusztáv az agyben, ifj. Farkas József Rimóczán, Urbán Gusztáv Rimazsaluzsányban. Lsz. Rimabánya $ • 421 (evr. 5, k. 56, izr. 30 = 512), Rimócza • 241 (evr. 1, k. 32, izr. 7 = 281), Rimalehota Ô 177 (k. 128, izr. 3 = 308), Rimazsaluzsány • 159 (k. 11, izr. 3 = 173), Priboj 88 (k. 9, izr. 10 = 107) = 1086. Tsz. 106, mv. 13 = 119. 12. Rimabrézó. Rimaszombati j., Gömör-Kishont m., ph., ut. Rimabánya vagy Nyústya, tm., keletk. 1535, anyak. 1718. El. isk. 1 tnval az agyben, 2 tnval Likéi- lgyben. (Mind a két iskola a rimamurányi vasmű részvénytársaság gondozása alatt áll.) L. Liszkay János alesperes. F. Mitske Gusztáv erdőgondnok, helyben. Mf. Király István földbirtokos, Likéren (up. Nyustya). T. Pál Béla az agyben ; Szabó Dániel, Scherffel Lajos Likéren. Lsz. Rimabrézó <5 • 312 (evr. 15, k. 139, izr. 3 = 469), Likér 5 • 547 (evr. 11, k. 312, izr. 10 = 880) = 859. Tsz. 147, mv. 91 = 238. 13. Rimaszombat rtv., Gömör-Kishont m., ph., tá., m., keletk. és anyak. 1786. El. isk. 1 tnval Dusa lgyben. (Az agyben állami isk.) L. Glauf Pál foesperes. Sl. Belicza András. F. Kubinyi Aladár kir. törvényszéki elnök, helyben. Yt. s kántor: Hujber József az agyben. T Dusán. Lsz. Rimaszombat 5 1058 (evr. 1816, k. 2374, gk. 5, izr. 595, e. 1 = 5849), Dusa 5 • 108 (evr. 33, k. 29, izr. 3 == 173), Tamásfalat 366 (evr. 53, k. 520, izr. 19 = 958), Jánosi 67 (evr. 738, k. 450, izr. 18 = 1273), Bellény 8 = 1607. Tsz. 20, mv. 6 = 26. 14. Szkálnok. (Alsó és Felső.) Rimaszombati j., GömörKishont m., up. és ut. Gömörráhó, m, keletk. 1594, anyak. 1723. El. isk. 1—1 tnval az agyben és Tóthegymeg lgyben.