A magyarországi ág. hitv. evang. keresztény egyház névtára 1903. (Sopron, 1903)

Az úgynevezett községi elv, hogy t. i. a gyülekezet az egyházkormányzati hatalomnak alapja, valamint a lelkészi és nemlelkészi elem közti paritás elve, úgy az elnökségben, mint az egyházkerületek képviselői számarányában teljesen érvényesült, a mennyiben a közgyűlés tanácskozásait az egyetemes felügyelő s a hivatal szerint legidősb püspök vezeti, az egyházkerületi képviselők számának megállapításánál pedig az anyagyülekezetek, illetőleg a rendes lelkészi állások száma szolgál alapúi. így vált az egyetemes közgyűlés valóban legfőbb önkormányzati hatóságává a magyarországi á. h. ev. egyháznak, melynek hatásköre kiterjed az egyházkormányzat összes ágaira, az egyházi törvény végrehajtásának legfőbb intézőjévé és őrévé, a hazai egyház kifelé való képviseletének s jogvédelmének hivatott közegévé. A hatáskörébe tartozó ügyeket, valamint a szavazás módját megállapítja a törvény, tanácskozásait pedig szabályozza az ügyrend. Az 1891—1894-ki zsinat fontos intézkedéseinek egyike az egyházkerületek arányosítása is. A dunántúli egyházkerületnek eddig egyházmegyei köteléken kívül álló öt sz. k. városi gyülekezete egyházmegyébe kebeleztetett, névszerint Sopron és Kuszt a soproni felső-, Kőszeg a vasi felső-, Győr a győri- és RévKomárom a fehér-komáromi egyházmegyébe. A zsinat továbbá a bányai egyházkerületből a barsi, honti és nógrádi egyházmegyét, a dunántúli egyházkerületből pedig a fehér-komáromi egyházmegyét kikebelezvén, a dunáninneni egyházkerülethez csatolta. Kikebelezte végül a dunáninneni kerületből a turóczi, az árvái s a liptói egyházmegyét, amazt a bányai, a két utóbbit a tiszai egyházkerülethez csatolván. E törvényes intézkedés életbeléptetésével majdnem egyidejűleg kiváltak a szerémmegyei egyházközségek a bács-szerémi egyházmegyéből s önálló «horvát-szlavon» esperességgé alakultak, — a volt békési egyházmegye pedig három külön esperességre : az arad-békési, a békési s a csanád-csongrádi egyházmegyére oszlott. E változások folytán a dunáninneni egyházkerület 9, a bányai és dunántúli egyházkerület 10—10, a tiszai egyházkerület pedig 11 egyházmegyéből áll. Az egyházi törvény rendelkezésének megfelelően megalkotta az egyetemes közgyűlés az egyházi közalapot és az egyetemes nyugdíjintézetet s kiterjeszti felügyeletét az évtizedek óta áldásosán működő egyetemes evang. egyházi gyámintézetre is. Mind a három intézmény az egyházi közjótékonyság szolgálatában örvendetes gyarapodásnak indul. Az egyházegyetem budapesti levéltárában több történeti tekintetben fontos és érdekes kéziraton kívül Luther Mártonnak, a nagy reformátornak 1542-ben kelt sajátkezűleg írt végrendelete őriztetik. Az egyetem jegyzökönyveit 1836-iglatinul, az 1836—1840-ik években latinul és magyarul, 1840-től kezdve tisztán magyarul vezetik. A jegyzőkönyv kinyomatását az 1843-ki közgyűlés rendelte el, még pedig Kossuth Lajos nagy hazánkfia indít-