A magyarországi ág. hitv. evang. keresztény egyház névtára 1903. (Sopron, 1903)

Lsz. Szuhány £ Q 620 (k. 10, izr. 6 = 636), Szénavár 44, Csákócz 43, Alsólegénd 13, Lászlód 5, Felsó'legénd 1 = 726. Tsz. 90, mv. — = 90. 31. Teszér. Ipolysági j., Hont m., ph., tá., t., keletk. 1600 körül, anyak. 1702. EI. isk. 1 tnval. L Reil Sámuel. F. Ivánka István földbirtokos, Paláston (ph.). T. Macsuha János. Lsz. Teszér 5 • 469 (evr. 6, k. 103, izr. 14 = 592) = 469. Tsz. 50, mv. — = 50. 32. Udvarnok. Ipolysági j., Hont m., up. és ut. Teszér, t., keletk. 1610 előtt és Teszérrel társegyházat képezett, agy. 1798, anyak. 1799. El. isk. 1 tnval. L. Krupecz István alesperes. F. Berthan János földbirtokos, Teszéren (ph.). T. Rohàcs János. Lsz. Udvarnok 5 • 357 (k. 36, izr. 5 = 398) = 357. Tsz. 30, mv. 1 = 31. V. Nógrádi egyházmegye. A nógrádi egyházmegye már a 16-ik században teljesen rendezve volt s 1611-ben «Leges statuta sive artikuli venerabilis contubernii Nógradiensis» értelmében teljes szervezettel birt. E korból több virágzó egyház említtetik, a melyek az üldözés korában elpusztultak, p. o. Divény, Fülek, Keszeg, Kökényes, Oroszi, Ludány stb. Ez utóbbi helyen 1656-ban zsinat tartatott. Figyelemre méltó azon lelkészek neveinek felsorolása, akik az üldözés időszakában is egyházaik szervezetét fenntartották. A nógrádi egyházmegye kezdettől fogva mindig a bányakerülethez volt csatolva, s annak egyik kiváló részét képezte. Csakis az 1894. okt. 10-én jóváhagyott az egyházkerületek arányosításáról intézkedő zsinati törvény életbelépte óta tartozik a dunáninneni egyházkerület kötelékébe. A legutóbbi 1891-iki egyetemes névtár kiadása idejétől a nógrádi egyházmegyében csupán egy leánygyülekezet anyásíttatott, még pedig Felsőesztergály, Alsóesztergálynak volt leánygyülekezete. Missziói gyülekezet nincs, szervezésre vár Lápjútő, Losoncz és Nagyszécsény. Három lelkészi kör van : az alsó- és felsőnógrádi lelkészi kör és a hegyi kör, a megye testületének éjszaki részén.