A tiszai ágost. hitv. evangy. egyházkerület névtára 1899. (Miskolc, 1900)

Egyházkerület múltja, új beosztása, egyházmegyéi

EGYHÁZKERÜLET. A tiszai ág. hitv. ev egyházkerület. 1614-ben Szepes-Váralján tartott zsinaton Szepes-Sáros vármegyei egyházakból és az 5 szab. kir. város egyházaibe')! alakított 2 superintendencziából szerveztetett. Ehhez később a Gömörvármegyében lévő egyházak is csatoltattak. 1707-bon Rózsahegyen megtartott zsinaton hazánk éjszakkeleti részén 4 egyházmegye szerveztetett : és pedig 1—3 egyházmegye Szepes-, Sáros-, Zemplén-, A

banj-, Ung-, Bereg-, Ugocsa-, Szathmár- és Biharmegyékben levő egyházakból Zablev Jakab superintendens vezetése alatt, a negyedik egyházmegye pedig Gömör-, Kishont-, Torna-, Heves- és Szolnokvármegyékre terjesztetett ki s ezek superintendensévé Bodv András választatott. 1734-ben III. Károly király rendelete az egyházkerületek számát 4-re szorította s ezzel a szabad királyi városok külön superintendencziája beszüntettetett. 1743-ban az u. n. dobsinai egyezség létesült, a mely szerint a superintendensek a szab. királyi városok német és a többi egyházak magyar és tót lelkészei közül felv áltva lettek választandók. 1860-ban ezen egyezség beszüntettetett. 1886-ban az erdélyrészi szász egyházkerületből kivált Brassóvármegyei 12 magyar egyház egyházkerületünkhöz csati aközött. 1891—1894-ben tartott zsinat egyik törvényében az egyházkerületeket újra beosztotta. Ezen beosztás szerint egyházkerületünk jogkörébe adatak : Arva-, Liptó-, Szepes-, Sáros-. Zemplén-, Ung-, Bereg-, Ugocsa-, Máramaros-, Gömör-, Kis-Hont-, Abauj-Torna-, Bor-