Ágostai hitvallású evangélikusok egyetemes névtára 1891. (Budapest, 1891)

II. Dunántúli egyházkerület - Superintendensei, felügyelői és tisztviselői

Dunántúli egyházkerület. A mostani dunántúli, azaz a dunajobbparti egyházkerü­let 1784-ik év után alakult. A magyarajkú egyházak, melyek Pozsony, Nyitra, Bars, Nagyhont, Nógrád, Esztergom, Komá­rom, Győr és Mosonymegyékben léteztek, már 1576-ban, sőt némelyek szerint már 1568-ban egy külön superintendens vezetése alatt állottak. Az úgynevezett vasi egyházkerület a többi a Duna jobbpartján létező egyházakat foglalta magá­ban, melyek már 1574. évben egy superintendens által igaz­gattattak. De ezen superintendensek egészen a bécsi béke­kötésig — 1608. — sem papjelölteket fel nem szenteltek, sem kanonszerű látogatásokat nem végeztek, hanem tulajdonképen csak a mostani főesperesek teendőit látták el. A Lipót-Szelep­csényi-féle 10 éves üldöztetés előtt Dunántúl 300 egyház léte­zett, melyek legnagyobb részt elnyomattak. Ezen és a Duna jobbpartján levő egyházak és esperes­ségek a következő superintendensek igazgatása és felügyelete alatt állottak : I. A magyarajkú egyházak kerületében : Huszár Gallus, 1568 körül (1. Dan. Hajnóczi epistola gratulatoria). 2. Bor­nemissza Péter, szeredi lelkész, 1576., kiről mint különösség említtetik, hogy 8 frttal útra indult s 8 év alatt beutazta Olasz-, Franczia- és Németországot s nagy tapasztalatokkal, bő tudománynyal és 8 frttal tért vissza hazájába. 3. Sybolti Dömötör, 1576., nagyszombati lelkész, honnan azonban a katho­likusok által kiűzetett. Úgy látszik, hogy 1580-ban Jókára ment, onnan Szenczre, később Győrbe, hol Pataházán prédi­kált és mint superintendens sokáig élt. Mikor halt meg, nem tudatik. Halála után ezen területen hosszabb ideig superinten­densek nem működtek, míg 1610-ben a zsolnai zsinaton a Nyitra-, Bars- és Pozsony megy ékben létező magyarajkú egy-

Next

/
Thumbnails
Contents