Ágostai hitvallású evangélikusok egyetemes névtára 1891. (Budapest, 1891)

Fő-, közép-, polgári iskolák és árvaházak - III. Bányai kerületben 7

1830-ig szép virágzásnak indult, egyrészt jeles tanárainak s igazgatójának, Benka Ádámnak, buzgólkodása folytán, másrészt azért is, mert a magyar Álfóldön ez időben ez volt az egyetlen protestáns iskola, hová Békés-, Csanád-, Csongrád-, Bács-Bodrog-, Torontál- és Temesmegyék protestáns családjai tanuló gyermekeiket küldhették. 1834-ben a békési esperesség fógymnasiumát Szarvasra telepíté át, minthogy a szarvasi lelkes még pedig r. kath. vallású földesuraság tetemes földbirtokot ajánlott föl azon czélból, hogy a fógymnasium Szarvasra átvive újra szerveztessék. E földbirtok képezi ma is a fógymnasium egyik nem jelentéktelen jövedelmi forrását. Fentartásához ezenkívül hozzájárulnak a békési esperesség egyházai lélekszám arányában mintegy négyezer forintnyi évi összeggel, úgy szintén Szarvas városa s a szarvasi magánosok tanszékalapítványi egyesülete évente kétezernyolczszáz forinttal. — Ezek mellett élő jövedelmi forrása a tanulóság által befizetett tandíj, mely a létszám arányában hat-nyolczezer forintra emelkedik. A fentartó esperesség a kebeléből választott iskolai bizottság által gyakorolja főgymnasiuma felett a felügyeletet s kormányzást. Életbevágó fontosabb kérdésekben s főleg a tanárok megválasztásában az esperesség közgyűlése dönt. 1860-tól a fógymnasium négy felső osztályával szerves kapcsolatban evang. fitanító-képző lett fölállítva oly czélzattal, hogy főleg az alföldi prot. egyházak nyerhessenek innen a jövedelmező tanítói állásaik előkelőségéhez mérten kellő műveltségű és szakképzett néptanítókat. A szarvasi egyház a fógymnasium áttelepítésekor jutányos áron átengedé ennek emeletes nagy iskolai épületét, mely eredetileg a kiress Thessedik által lett gazdasági és ipari oktatással bővített felsőbb népiskolává kiépítve 1791-ben. A tanulóság növekedtével a helyiség mind alkalmatlanabbá levén, 1871/2-ben az épület tetemes költséggel lett átalakítva s emelete teljesen átépítve. Van az intézetnek ásvány-, növény-, állat-, régészeti- és éremgyűjteménye, physikai tára, kellőleg fölszerelt tornacsarnoka, fürdője és úszó helyisége a tanulóság használatára, nyolcz szárnyzongorával s apróbb hangszerekkel ellátott zeneterme, a szarvasi takarékpénztártól ajándékul adott külön helyiségben élelmezője, melyben 160—180 tanuló nyer évente jutányos áron ellátást. Van ezenkívül tizennégyezernyi kötetet számláló könyvtára, húszezer forintnyi alappal rendelkező tanár-nyugdíjintézete. Ösztöndíjul évente részint saját, részint a kerület és egyetem által kezelt ösztöndíj-alapokból 350 forintot és 4 drb aranyat oszt ki segélyezésre méltó kitűnő tanulói között.