Ágostai hitvallású evangélikusok egyetemes névtára 1891. (Budapest, 1891)

Fő-, közép-, polgári iskolák és árvaházak - III. Bányai kerületben 7

(alkalmasint Dreizahn) említtetik. Az iskolai épület 1550-ben emeltetett. A város már ekkor egészen evangelikus lévén, miként az evangelikus egyház, úgy az iskola is a városi tanács pártfogósága alatt állott. Az fizette, választotta a papokat és tanárokat, alkotott iskolai törvényeket, megállapította az igazgatóval egyetértve a tantervet s felügyelt a tanításra, mely tiszttel rendesen egy tanácsbelit bizott meg, ki scholarcha czimet viselt. 1672-ben változtak a dolgok. A jezsuiták, a kik a városban 1649-ben telepedtek le s a kamaraházban kápolnát nyitottak, 1669-ben az evangélikusoktól Lipót császár egyik rendeletére s a katholikus várőrségre támaszkodva, a városi tanács óvástétele ellenére a mostani német, 1672-ben pedig a Wesselényi-féle összeesküvés következtében abban való részvéttel vádoltatván, a katholikusokból álló városi tanács segítségéve], valamennyi templom, valamint az általok épített iskola is elvétetett, papjaik 1673-ban lázadókul a pozsonyi törvényszék elé idéztettek s száműzettek, a tanárok a városból kitiltattak. Az evangélikusoknak a városban tiz évig mind istenitiszteletet tartani, mind iskolát nyitni tilos volt ; ha — bár magánházban — többen jöttek össze ájtatoskodni, katonák által űzettek szét. Thököly támadására jobbra fordultak a dolgok. A bécsi kormány belátta, hogy Magyarországon sem az alkotmányt megsemmisíteni, sem a protestantismust kiirtani nem lehet, a soproni országgyűlésen mindkettőre nézve engedményeket adott, némi foszlányait a régi vallásszabadságnak. Mint másutt 1682-ben Selmeczen is szervezkedett az evang. egyház, papokat hivott meg, fatemplomot építtetett a Kaiser-féle háztelken, hol a mult század végén a mostani templom emeltetett, iskolát egy magánházban nyitott, tanárokat alkalmazott, mind saját költségén, miután tőle a város minden segélyt megtagadott. 1688-ban iskolai czélokra házat vett, Stocker-félét, melynek telkén a mostani lyceumi épület áll. Az iskolát távol vidékről is sok tanuló látogatta. A városban uralgó jezsuitáknak szemében mindig szálka volt, hogy az evang. gymnasium felső osztályában bölcsészeti tárgyak is előadattak. Nem nyugodtak, míg előbb 1748-ban a városi tanácsnál, következő évben pedig a helytartótanácsnál is ki nem eszközölték, hogy a felső osztály (prima) beszüntettetett s a gymnasium grammaticai osztályokra szállíttatott le. A jezsuita-rend feloszlatása után Severini János igazgató az egyházi elöljáróság és polgárok kértére 1777-ben ismét megnyitotta a felső osztályt s a gymnasiumot kiegészítette. A tanulók száma évről-évre nagyobbodván, a bányai egyházkerület az