A Magyarhoni Ágost. Hitv. Évangy Egyház egyetemes névtára. Kiadja Székács József. Pest 1848.

dalmában, keletk. 1825-dik évben Nógrád megyéből származott hívekből; anya egyházzá alakult 1832-dik évi December elején; nyelve tót, néha magyar; tsz. 50, lsz. 420. — Lgy. Dragsina, hol az istentisztelet évenkint négyszer tartatik 71 1-, Buziás 41 1., Kepet 30 1, Szinerszeg 141., Nagykeveres 6 1. lsz. a' leánygyülekezetekben 162. Lk. Kernuch Dániel. Fgy. Mesko Kálmán. It. Hegedűs Károly. tsz. 50 lsz. 582. III. BARSI ESPERESSÉG. Hajdan különösen a' 17-dik század első felében az anya gyülekezetek száma sokkal nagyobb volt e' megyében , jelesül ennek éjszaki és éjszak-nyugoti részeiben, melly azonban a' bekövetkezett viharos, 's protestáns eldödeinkre nézve olly igen siralmas viszonyok következtében majdnem elenyészett — miglen a' 18-dik század dereka körül — az általános vészből négy gyülekezet kimenekedvén , bátorságos lételél visszanyeré. Ezen négy — mind régi gyülekezetekhez a' legújabb időben (1845-ben) még egy járulván hozzá, a' barsi esperesség jelenleg 5 anyaegyházat számlál 6 lelkésszel, 7 tanítóval. Köztük i magyar, 2 tót, ollykori magyar szónoklattal és egy német-tót- Kettejét (a' kosztolányit és szelezsényit) majdnem csak a' kebelbeli protestáns nemesség tartja fen. A' gyülekezetek magok igen elszigetelvék, fekvésök a' megye majdnem legszélsőbb négy sarkaira esvén — kivévén a' szelezsényit, melly mintegy centralis, mi az egymás közti közlekedést nagyon nehezíti. Híveink az anyáktól gyakorta igen távol eső filiákban más felekezetűek közt egye. ge

n _ vagy családonkint elszórvák, mi a' lelkipásztor-