Vértesi Zoltán: Vallástan - Elemi és alsóbbfokú iskolák I-VI. oszt. evangélikus tanulói részére (Pécs, 1928)
Ötödik és hatodik osztály vallás tananyaga. Második évben - XXIII. Különféle vallásfelekezetek és az őket elválasztó tanok: pogány zsidó, mohamedán, keresztyén vallás
164 II. Z s i cl ó vallás. A zsidók egy Istent imádnak, akit Jehovának neveznek. Jehovát csak az ő Istenüknek tartják. Vallásuk alapítója és főprófétájuk Mózes. Istentiszteletük külső szertartásokban nyilvánul. A szombat napot ünneplik meg. Vallási szentkönyvük az Ószövetség, különösen pedig ennek későbbi magyarázata, a Talmiul. Az évek számát a világteremtéstől számítják. Lélekszámúk 14 millió. III. Mohamedán vallás. A mohamedánok azt tanítják, hogy: egy az Isten, Allah és főprófécajuk Mohamed. Főerénynek tartják a böjtöt, a Mekka felé imádkozást, búcsújárást és azt hiszik, hogy Isten mindenki sorsát előre elrendeli és ezen isteni végzésen, vagy fátumon senkisem változtathat. Az embernek tehát szabad akarata nincs. Ünnepnapjuk a péntek. Vallási szentkönyvük a Korán. Az időt Mohamednek Mekkából Medinába való menekülése idejétől, Kr. u. 622-ik évtől, számítják. Lélekszámúk kb. 200 millió. IV. A keresztyén vallás. A keresztyén vallás alapítója az Tr Jézus krisztus. A keresztyén szó a „Krisztus“ névből származik. A keresztyének főtanítása: egy az Isten, aki a világot teremtette és aki mindnyájunknak szerető mennyei Atyja. Főparancsolatuk: „Szeresd az Istent és felebarátodat, mint önmagadat.“ A keresztyén vallás a legtökéletesebb vallás, mert Isten ebben a legtökéletesebben kijelentette magát az ő egyszülött fia a Jézus Krisztus által (fstenfiúság vallása) és a hívő embernek a földön békességet, a halál után pedig örök életet és üdvösséget ad. Heti ünnepnapjuk a vasárnap. Vallási szentkönyvük a Biblia vagy Szentírás. Az éveket Krisztus születésétől fogva számítják. Az összes keresztyének lélekszámú kb. 550 millió. A keresztyének tanítása nem teljesen egyforma.
