Vértesi Zoltán: Vallástan - Elemi és alsóbbfokú iskolák I-VI. oszt. evangélikus tanulói részére (Pécs, 1928)

Ötödik és hatodik osztály vallás tananyaga. Első évben - XXI. A ker. egyház története

139

utódai mind hű keresztyének voltak, kivéve a hite- hagyó Julián császárt, aki a pogány vallásra újból visz- szatért. de legyőzték, a csatában maga is elesett s utolsó szavai voltak: „Mégis győztél Galileai!“

Európa többi nemzetei is keresztyénekké lettek: így a németeket 720 körül az angolszász eredetű Wienfried (vagy latinos néven Bonifácius), — kit méltán a „németek apostolának” mondanak, — térítette a keresztyén hitre. Svédországban és Dániában Ansgár, az „északi népek apostola“ (f 865): a bolgároknál, cseheknél, morváknál pedig Cirill és Methodius (f 890) testvérpár volt a hittérítő.

Hogyne dicsérném az Istent Zengedező énekkel,

Ki dolgában oly bölcs, oly szent És jót tesz mindenekkel,

Ő minden áldások Atyja, Csupa jóság, szeretet Ki engem bölcsen vezet És hű szívét hozzám hajt ja.

Minden elhagy, elfeled,

Isten végnélkül szeret. (7.)

68. §. A magyarok ősvallása. A keresztyénség elterjedése a magyaroknál.

Midőn a magyarok, a 896-ik évben, mostani hazájukat elfoglalták, még pogányok voltak, de nem bálványimádók. Hittek egy fő Istenben, aki lélek és akit „Teremtőnek“, „Hadúrnak“, „Magyarok Istenének" neveztek el. E mellett hittek egy gonosz lélekben, aki „ördög“, vagy „Ármány“ nevet viselt. Ezenkívül hittek egyéb jó és rossz szellemekben, tündérekben és boszorkányokba]!. Hegyek tetején, erdők szélén, avagy források mentén Istenüknek állatokat, leginkább fehér lovakat áldoztak. Papjaik, kiket táltosoknak hívtak, a leölt állatok beleiből jósoltak. Hittek a lélek halhatatlanságában, ép azért az elhunyt vitéz mellé, annak lo