Vértesi Zoltán: Vallástan - Elemi és alsóbbfokú iskolák I-VI. oszt. evangélikus tanulói részére (Pécs, 1928)

Ötödik és hatodik osztály vallás tananyaga. Első évben - XXI. A ker. egyház története

Az első európai keresztyén nő Lidia, a biborárús asszony volt. kit szintén Pál térített meg. (Ap. Csel. 16, 14.)

Midőn az Apostolok az általuk alapított keresztyén gyülekezetekből eltávoztak, hogy az összeköttetést a híveikkel továbbra is fenntartsák — vigasztaló, bátorító és hittérítő leveleket írtak hozzájuk. így maradtak fenn pl. a római, galaeiai. korinthusi. efezusi stb. levelek, vagy epistolák.

65. §. Az első keresztyének élete és tanítása.

Az első keresztyének testvéri szeretetheti éltek egymással. Istenfélők s erkölcsösek voltak szavaikban és cselekedeteikben.

Istentiszteletre — mivel akkor még templomaik nem voltak magánházakban jöttek össze. Az üldöztetések idején barlangokban, régi temetkezési helyeken (katakombákban) tartották az istentiszteletet.

Istentiszteletkor énekeltek, imádkoztak s az értelmesebbek a bibliából felolvasást tartottak és megmagyarázták azt.

Istentisztelet után szeretet vendégséget (agape) tartottak. mely alkalommal a gazdagabbak megosztották falatjukat a szegényekkel, aztán az úrvacsorát vették és a testvériség jeléül megcsókolták egymást.

Alamizsna gyűjtésével és a betegek ápolásával a férfi diakónusok és a női diakonissák voltak megbízva.

Megünnepelték a vasárnapot (amely napon az Űr feltámadott), továbbá a nagypénteket, húsvétot, pünkösdöt és később a karácsonyt.

A gyülekezetbe csak azokat vették fel. akik a Krisztusban hittek és erkölcsös életet éltek. Ezeket azután a Krisztus nevére megkeresztelték. Akik bűnös életet folytattak. a gy ülekezetből kizárták.