Vértesi Zoltán: Vallástan - Elemi és alsóbbfokú iskolák I-VI. oszt. evangélikus tanulói részére (Pécs, 1928)

Ötödik és hatodik osztály vallás tananyaga. Első évben - XX. A ker. kegyelmi eszközök felosztása

126

kezdetben volt és maga volt az Isten. Elmondja Jézus beszélgetését Nikodémussal, a samáriai asszonnyal stb. Az apostolok közül egyedül ő halt meg természetes halállal 100 éves korában Efezusban. (Márk 1, 19, Ján. 19, 27, Ap. 8, I. Gál. 2. 9.)

5. Az apostolok cselekedeteiről írt könyv szerzője Lukács, ugyanaz, aki a 3-ik evangéliumot írta. Lukács e könyvet is Teofilusnak ajánlja. Ebben elmondja foképen a keresztyén egyház megalakulását s az apostolok beszédeit és tetteit.

6. Pál apostol. Pál apostol eredeti neve Saul volt. Tarsusban Kisázsia egyik városában született Kr. u. 10-ben. Szülői római polgárjoggal bíró zsidók voltak, akik őt farizeusi szellemben nevelték és takácsmesterségre is megtanították. Ifjú korában Jeruzsálembe került a híres Gamaliel rabbinevelő iskolájába. Itt magába szívta a keresztyének iránti gyűlöletet, s midőn látta, hogy a zsidók közül mindig többen és többen keresztyénekké lesznek, engedélyt kért a főpaptól, hogy Damaskusba mehessen azon célból, hogy a keresztyéneket összefoghassa és Jeruzsálembe hurcolhassa.

Útközben azonban, amint Damaszkuszhoz közeledett, hirtelen égifény ragyogta körül s földre rogyva az Úr Jézus szavát hallotta: „Saul, Saul mért kergetsz engem? Nehéz neked az ösztön ellen rugódoznod!“ Ezután Saul nagynehezen felkelt a földről, de mikor szemét kinyitotta, semmit sem látott s úgy vezették be Damaszkuszba. Itt az Úrnak egyik tanítványa Anániás felkereste őt, imádkozott érte, szemevilágát visszaadta, megkeresztelte s a keresztségben Pál nevet nyert. Ettől fogva Pál a keresztyénekkel tartott. Pál apostol bár gyenge alkotú (Paulus annyit jelent, mint kicsiny) beteges ember volt és szárazon és vízen, sok életveszélyen keresztül kellett mennie, de oly szívóssággal, hittel és lelkesedéssel senki sem hirdette a megváltó Krisztust, mint ő.