Groó Gyula: A Szentírás - Evangélikus vallástanítási tankönyv középiskolák VII. osztálya számára (Győr, 1945)
II. A szentírásbeli kinyilatkoztatás története - A) Isten ígéretének útja a választott nép történetében
42 szédek és Prédikátor könyve az újszövetség fényében elhalványul, igazolva Jézus ítéletét: „Nagyobb van itt Salamonnál^ . (Máté 12, 42). 3. Az Énekek éneke a vőlegény és menyasszony egymáshoz való hűséges szeretetét írja lé költői formában. A könyvet kezdettől fogva képiesen értelmezték. Istennek és Izraelnek, illetve később Jézusnak és egyházának benső viszonyát szemlélték benne. A bibliának ezekben a könyveiben példaképül állítja elénk Isten az ószövetség imádkozó és éneklő gyülekezetét, hívő élet- bölcseségét. Amikor az ószövetség kegyesei Isten segítségét kérik, bűneikről tesznek' vallást, vagy hálát adnak a jótéteményekért, akkor Istenről tesznek bizonyságot akár a próféták. Ének, imádság és hívő bölcseség Arra mutat, Akihez a könyörgés szól, Akinek dicsőségét az ének zengi s Aki minden igazi bölcseség forrása. Végül az ószövetségi gyülekezet bizonyságtevése is Krisz- ■ tusra, az. eljövendő Messiásra mutat, őbenne, a Megváltóban találja meg végső vigasztalását a sokat próbált Jób (Jób 19,. 25—26). AzŐ egyházához való szerelméről szól az Énekek éneke (Efezus 5, 23). És különösképen Őt várja és magasztalja a zsol- táros imádsága (Zsoltár 2; 16; 110). Kedves könyve volt éppen ezért a Zsoltár Jézus Urunknak is. Sok részét magára vonatkoztatta s legnehezebb óráiban a zsoltárok szavaival imádkozott (Zsoltár 31, 6; 22, 2; 69, 22). Jób könyve arra a kérdésre keresi a feleletet: milyen viszonyban van Isten gyermekeinek földi sorsa és Isten igazságossága. A fogság után kialakult zsidó kegyes gondolkodás erősen hangsúlyozta, hogy Isten mindenkinek megfizet az ő cselekedetei szerint már itt e földi életben. A hívő ember e szerint csak jó sorsban részesülhet, a gonosz viszont előbb utóbb bajba jut és elveszi méltó büntetését. Ilyen módon valakinek jó vagy balsorsából visszakövetkeztettek igaz, vagy gonosz voltára. így akarják .lobnak is barátai fejére olvasni vétkeit, mondván, hogy Nyilván gonosz voltáért sújtja őt ily.en nagyon az Isten, A könyv reámutat e felfogás téves- ségére és hangsúlyozza, hogy Isten nem bottal ver. Bűnt megítélő igazságossága sokszor csak az utolsó ítéletben lesz nyilvánvaló. A hívőkre bocsátott szenvedésekben pedig azoknak hitét akarja próbára tenni. A héber bibliában öt könyvre osztották a 150 zsoltárt. Némely zsoltár hagyomány szerinti szerzőjét felirata jelzi1. 73-at Dávidnak tulajdonítanak. A Zsoltár volt Izrael énekes és imádságos könyve, az istentiszteleti liturgia alapja. A keresztyén egyház énekköltői mindenkor szívesen merítettek ebből a gazdag kincsesbányából. A zsoltárokat Luther különösen sokra becsülte. A zsoltárok könyvéről írt magyarázatának előszavában így ír: „Akárcsak azért is szeretned kellene a zsoltárt, mert az Ür Jézus haláláról, feltámadásáról és országáról olyan világosan jövendői, hogy kis bibliának nevezhetnők, melyben az / egész biblia veleje röviden össze van foglalva. Ha a keresztyén egyházat egy kis képben lefestve akarod látni, vedd elő a zsoltárt s ebben, mint tiszta tükörben megláthatod azt. Sőt magadra is reá ismersz“. — A zsoltárok könyvében tartalmi szempontból több csoportot szoktak megkülönböztetni. így ú. n. messiási zsoltárok: 2., 16., 24., 45., 72., 110. zsoltárok. Bűnbánati zsoltárok: 6., 32., 38., 51., 102., 130., 143. Magyar népünk s irodalmunk szállóige s közmondáskincsét leginkább ezek a bibliai könyvek gyarapították. s
