Botta István: Keresztyén hit és élet - Hittankönyv a gimnáziumok III. osztályának evangélikus tanulói számára (1949)

I. rész: A keresztyén tanítás alapja

7

nem látható, csak munkájából ismerhető meg. Hiába akarta Fülöp is testi szemmel meglátni Jézusban az Atyát. A. lelket cs a lélek munkáját csak hit által láthatjuk meg. Egyedül ez a hit képes arra is, hogy Jézus Krisztusban* a látható Fiúban lássa tükröződni a láthatatlan Atyát. Hogyan tükröződik Jézus Krisztusiján, a látható Fiúban a láthatatlan Atya'? Amiképpen a szolga engedelmességében tükröződik ura akarata. Jézus Krisztus megüresítette magát és szolgai formát vett fel, hogy tükröztesse, kinyilatkoztassa Isten Űr-voltát. (Fii. 2,6—8.) Halálig engedelmes volt,, hogy engedelmességével Isten akaratát tükrözze. Semmit nem szóit és nem cselekedett magától, hanem mindenben az Atyára figyelt és néki engedelmeskedett. CJános 5,30. 12,49.) Jézus Krisztus tökéletes engedelmességével tükrözte Isten képét, nyilatkoztatta ki Istent és akaratát. Az első1 emberpár is addig volt Isten képe, mig engedelmeskedett Istennek. Engedetlenségével elveszítette Isten képmását. Mert ahol engedetlenség van, ott nincs istenképüség. Ott bűn van. Az engedetlenség nem Istent tükrözi, hanem az ördögöt. Erre szépen utal a magyar „képviselő“ szó. A képviselő csak addig kép-viselője megbízójának, mig annak utasításai szerint jár el, rendelkezéseinek engedelmeskedik. Ha bármiben is eltér ura megbízásától, megszűnik ura kép-viselője lenni. Jézus Krisztus engedelmességében volt Isten képmása és ezáltal nyilatkoztatta ki Istent és Isten akaratát, Istennek és akaratának kettős arcát:

Isten szent, és akarata szent akarat, mely elítéli a bánt. Ezt nemcsak Jézus tanításában láthatjuk, hanem kereszthalálában is. Jézus Krisztus engedelmesen magára veszi a bűnt, melyet Isten az embertől elválasztott és Reá helyezett és engedelmesen viseli Isten bűn elleni szent haragját, mellyel a kereszten megítéli.

Isten szeretet és akarata szerető akarat, mellyel megmenti a bűnöst. Ez sem csupán Jézus tanításából lesz nyilvánvalóvá, hanem engedelmességében és kereszthalálában. Engedelmesen vállalta a halált, hogy az embereknek örök élete legyen. (János 3,16.) Isten szerető és szent akaratát együtt Isten üdvözítő akaratának nevezzük. Jézus Krisztusban, a testté lett Igében Isten üdvözítő akaratát nyilatkoztatta ki. Ezzel az üdvözítő akaratával mentette meg az embert bűnéből.

Isten a testté lett Ige állal merítette meg az embert.

Jézus Krisztus testté léteiében az emberi sors, a bűnös emberi élet nyomorúságát, fájdalmát és szenvedését vette magára. így prófétálja meg Ezsaiás, mikor Róla, mint a fájdalmak férfiáról ír: „Utált és az emberektől elhagyott volt, fájdalmak férfia... betegségeinket Ő viselte és fajdal-