Tolnai Pál - Elefánty Sándor: Hogyan tanítsuk a bibliai történeteket az evang. népiskola III.-IV. osztályában (Nyíregyháza, 1932)
B. évi anyag - Összefoglalás
remtetté s már arra gondolt, hogy az egész világot eltörli. Különösen az fájt neki, hogy az ő ellensége, a Sátán, aki a kígyó képében csábította el az első emberpárt, mennyi rosszat cselekednék a későbbi emberekkel, akik már bűnre hajlamos, megromlott szívvel születnek. Amikor igy búsult, odaállott eléje valaki. Az ó egyetlen szent Fia, akit ti már ismertek: az Ur Jézus, ö tudta, mi fáj Atyjának, s nagy alázatosan felajánlotta, hogy felveszi a harcot a Sátánnal, hogy megmentse Isten dicsőségét és az embert. Egyszerre, mint a villám, megvillant az égben az a gondolat, hogy az embert még sem kell eltörülni a föld színéről. Isten Fia majd lejön a földre« kimenti az embert a Sátán hatalmából, hogy az ne tehesse az emberrel azt, amit akar. Hogy ez mikép lesz, hogy ez mikor lesz, arról egyelőre nem volt szó. Sietni kellett, hogy a bűnösök, akik nem maradhattak tovább az Édenben, minél előbb kikerüljenek onnét. Ily előzmények után jött le Isten az Éden kertjébe, hogy tudassa a bűnösökkel az Ítéletet. Fájt neki igy is, amit mondania kellett, de mégis volt egy vigasztalása, ami könnyebbé tette sú'yos feladatát: az ítélet, közlését és végrehajtását. Egyszer beszéltem egy bíróval, aki halálos ítéletet mondott ki egy gyilkosra. Megérdemelte a gyilkos a büntetést, mégis úgy fájt a bírónak, amikor ki kellett mondania: A magyar állam nevében stb.— Mogor Péter kötéláltali halálra stb. — Mennyire fájhatott Istennek, elképzelhetitek. No, most kérdek valamit. Kinek hirdetíe ki Isten először az ítéletet ? — A kígyónak. — Mit gondoltok, miért ? -- Azérl, mert az kezdte el a bűnt. — Igen, de én azt gondolom, ennek más oka is volt. Az, hogy sem Ádámnak, sem Évának a büntetésében nem beszélhetett arról, ami Ót vigasztalta, de a Sátánnak mindjárt megmondhatta: „Most győztél. De ne örülj. Végül nem te fogsz győzni. Eljön majd valaki, aki felveszi ellened a harcot. Aki a szegény, bűnössé lett ember pártjára áll. Igaz, hogy te majd Ó ellene is munkába állsz, de azt legyőzni nem fogod. Csak annyit* tehetsz, hogy a sarkát mardosod, Ö ellenben neked fejedre tapos. „Ugy-e, látjátok, hogy más is volt abban, amit Isten a kígyónak mondott, nem csak Ítélet ? — ígéret is volt benne. — Kinek mondta el Isten ezt az első ígéretét? — A Sátánnak. — De kinek szólt az tulajdonképpen? — Az embernek. — Hallhatta-e a kígyó, hogy Isten milyen ítéletet szabott Ádámra és Évára? — Igen. — Hát Adám és Éva hallhatták-e, amit a kígyónak mondott az Isten ? — Igen, mert nem tudtak arról, hogy ki lehet az, aki el fog jönni az emberek megmentésére. — Úgy van, ók még nem tudtak az Ur Jézusról s Isten a kígyónak sem árulta el, ki lesz az. Csak annyit mondott róla, hogy eljő majd a Mag. A Mag azt jelenti, hogy valaki olyan, akiben új élet van. Olyan élet, amelyen nincs hatalma a bűnnek. Ma már tudjuk, hogy ez, aki- fiek az eljövetelét itt Isten megígérte: az Ur Jézus. De akkor a
