Tolnai Pál - Elefánty Sándor: Hogyan tanítsuk a bibliai történeteket az evang. népiskola III.-IV. osztályában (Nyíregyháza, 1932)

A. évi anyag - Újszövetségi történetek

133 tóétek ót szabadon! — Mi közűnk hozzád? — nevettek a szeme közé, — ez a te dolgod. — Zavartan haggta ott a pa­pokat. Látta maga előtt a megkötött kezű Mestert, testén az üté­sek, a csúfságok nyomait érezte, úgy fájt az, úgy égette testét s benn a lelkét. A pénzt eszelősen szétszórta a templomban, azt hitte, azzal megszabadul a lelkiismeret szavától, a szenvedő ki­rály képétől. De a kép vele ment, előtte lebegett _Nincs nyu­g alma tőle, retteg, fél... S egy eszelős pillanatban végez magával, meghal önkezétől. A papok meg összeszedik az elszórt, gazdátlan pénzt. Temetőföldet vesznek rajta idegenek temetőjéül. A tárgyalás megindítása. Mit szól a telketek ehhez a tanít­ványhoz? — Utálatosak. — Talán ilyen kemény szóval ne illessük őket. — Péter hazudott folyton. — Miért? — Hogy ne bántsák. Félt. — Mitől? — Hogy Jézus mellé kerül. — Gyáva ember_ A z—. Mindent letagad. S Judás? — Az se különb. — Na, mégis... Ez nem gyá­vaságból árulja el a Mestert_ — Nem bizony. — Fémért. Azért. — Szerethette. — Jobban a Mesternél. — De csak meddig ? - Mig nem látta árulása következményeit. — Mi lett árulása kö­vetkezménye ? — Jézust elfogták, kínozták, halálra Ítélték. — Ezt várta Judás ? — Nem. S most ? — Meg akarja szabadítani Jézust. Igen. — Tárgyalt is a papokkal, visszament. — Mi lett a tárgyalás eredménye? — A papok szóba se álltak Judással. (Feleslegesnek találom úgy Péter, mint Judás jellemével a legaprólékosabb részletekig való kikérdezést: Mit mondott Péter először, másodszor, harmadszor_Mert nem ez a lényeges, ha­n em az, hogy fölébred mindegyikben a lelkiismeret szava, az űzi, hajtja, nyugtalanítja, megbánásra bírja, bűnvallásra, jóvátételre ösztönzi, de mind a kettőnél elmarad a legfontosabb: A jó útra lépésnek a hite, igyekezete. Az egyik majd nyolc hét után tér jó útra (Péter_pünkösd), a másik nem lát maga előtt útat, zsákúlcába ke­r ül. Elpusztítja önmagát, a lelkiismerefét. El lehet azt pusztítani ? 1. Péter hazudozása. Mi mindenre volt képes Péter? — Csak azért, hogy gyáva életét megmentse_Hazudik__Letagadja, h ogy földije Jézusnak_Tagadja, hogy ő tanítványa lenne__Soha se volt a kertbe_Nem ismerte Jézust__S ekkor kinek a jö­vendölése teljesedik be ? — Jézusé. — Hajnalt kukorékol a kakas. — Csak a hajnal ébredt a kukorékolásra? — Nem, Péter lelki­ismerete is. Mi ébresztette fel egészen? (Máté 10, 30—33.) Két szem, a Jézus szeme, összeakadt Péterével. — De sokat beszélt az a szempár_ 2 . Mit beszélhetett Jézus két szeme? — Te hálátlan. — Föl­diái vagy_Galileai— Legkedvesebb tanítványom__, legelső — ( Ján. 1. 42— 43). Te tettél rólam vallást, hitet_Hallja Péter; „T e vagy Krisztus, az élő Istennek fia_ (Máté 16, 18.).“ Én is bi zonyságot tettem rólad:_ „Te Péter_és ezen a kősziklán__“

Next

/
Thumbnails
Contents