Tolnai Pál - Elefánty Sándor: Hogyan tanítsuk a bibliai történeteket az evang. népiskola III.-IV. osztályában (Nyíregyháza, 1932)

Előszó

ELŐSZÓ.

Rz evang. népiskolának legfontosabb missziója d vallásos nevelés. Ezért ragaszkodik annyira az egyház iskoláihoz. Bámulatos az a vonzalom, amellyel legkisebb gyülekezeteink viseltetnek iskoláik iránt. Mintha csak éreznék, hogy iskolájuk elvesztésével a megsemmisülés réme fenyegeti őket. Ezért harcolnak oly kitartással annak fenntartásáért és ha valahol az államsegélyt megvonják tőlük, még sem szüntetik meg végleg „törpe iskoláikat‘, hanem magániskola jeleggel — nagy áldozatok árán is — fenntartják azokat. Mintha csak a reformáció korabeli ősök lelke ihletné meg gyülekezeteinket, olyan nemes elszántsággal viselik a hívek a mai nehéz idők terhét. Mi sem nézhetjük ölbe tett kézzel az eseményeket. Rz egyházát szerető tanító az evangeliom meggyőző erejével inkább még fokozni igyekszik az iskola iránt megnyilvánuló szeretetet.

Rz iskola iránt mutatkozó nagy érdeklődés világos bizonysága annak a lelkes munkának, amelyet az evang. tanítóság végzett a múltban és végezni fog a jövőben. Rz evang. tanító pályáját elsősorban hivatásnak tekintette mindig és csak másodsorban megélhetési forrásnak. Rz apostoli munkásságnak eredménye tehát az iskola iránt megnyilvánuló, szinte tradicionális szeretet. Még hatványozcttabb mértékben látszik megnyilatkozni ez az őszinte megbecsülés a kisebb egyházakban, ahol közvetlenebb s egyben bensőségesebb is a viszony a lelki vezérek és a nép közt. R nagyobb központilag vezetett iskolákról a fentebb elmondott tapasztalatainkat már kevésbbé mondhatjuk el, mert ezekre a gyári egyformaság túlságos mértékben rányomja bélyegét- De a társadalom figyelmét valami módon mégis fel lehetne kelteni ezekben a nagyobb gócpontokban is» esetleg a helyesen megrendezett szülői értekezletekkel.