Tolnai Pál - Elefánty Sándor: Hogyan tanítsuk a bibliai történeteket az evang. népiskola III.-IV. osztályában (Nyíregyháza, 1932)
A. évi anyag - Újszövetségi történetek
nithatta tanítványait? — Ott, ahol elsó iskolája volt... Galibában. — Melyik tó partján ? — A Genezáretnél. — Milyen ez a hely tavasszal? — Virágos, zöld. Ege! — Mosolygó kék. — Lakosai? — Jó emberek. — Nem olyan irigyek, mint Jeruzsálemé. — Ide ment Jézus a tizeneggyel. 3. Célkitűzés. Kérdezhetnétek: Hogyan készítette elő Jézus a tizenegyet apostoli, kQIdötti munkájukra. Azt mondom el nektek. II. Tárgyalás. Elmondom a történetet. Mint három év előtt, most is együtt volt a tizenegy a feltámadott Mesterrel. Ott a Genezáret környékén szép tavaszi verőfényes, napsütéses hegyoldalain kinyílt lélekkel hallgatták Jézus szavait. — „Az én hatalmam teljes a földön és a mennyen, — mondta, — ti vagytok az én küldötteim, apostolaim. Menjetek el az egész világra, tanítsatok minden népeket az én tanításomra s kereszteljétek meg az Atyának, Fiúnak és a Szentiéleknek nevében. Úgy tanítsátok az embereket, hogy az én tanításaim szerint éljenek / Szeressék az Istent és egymást. Aki hisz bennem, a feltámadott Krisztusban és megkeresztelkedik, az üdvezül, boldog lesz, aki pedig nem hiszi az én feltámadásomat, annak elkárhozik a lelke. Eltávozom tőletek nem sokára, mégis veletek leszek a világ végéig/ Mikor közeledett az elválás ideje, visszagyalogoltak Jeruzsálem környékére. Utolsó nap kiment Jézus tanítványaival az Olajfák hegyére, ahol egykor éjszakáztak s így szólt hozzájuk: „Én most elmegyek az Atyához, hogy hajlékot készítsek számotokra/ (Ján. 14, 12.) „Maradjatok Jeruzsálemben együtt. Nem sok napok után a Szentlélek eljön tireátok, az sok mindenre meg fog titeket tanítani és lesztek az én apostolaim Jeruzsálemben, Zsidóország minden részében, azontúl is a föld végső határáig. Ne nyugtalankodjék a ti szivetek, bízzatok Istenben, higyjetek énbennem/ Kimeredő szemmel nézték a fényes arcúvá vált Urat, aki a dicsőség ragyogó fényében felemelkedett a földről s eltűnt az ég felhőiben. Könny gyűlt szemükben. Szivükből sírtak. De örültek is: Megdicsőült az Url Az Atya jobbjára ült. —Könnyeik fá- tyolán át idegen fehér ruhájú férfiakat látlak ott álldogálni: — „Ti galileai apostolok, — szóltak, — mért nézitek az eget? — Jézus elment oda, ahonnan eljön tihozzátok úgy, ahogyan láttátok felmenni/ Milyen búsan gyalogoltak vissza Jeruzsálembe; hiányzott közülök a Mester, a feltámadás, az élet. Közösen laktak együtt egy házban, mindenük közös volt. Imádkoztak mindennap az asszonyokkal, a húsvét reggeli látogatókkal együtt, várva a megígért Szentlelket. A történet megbeszélése. Mit éreztek ezután a történet után? — Szomorúságot. — Elbúcsúzott Jézus az apostoloktól. ígérte, hogy visszajön? _ — Nem a testével, hanem a leikével lesz y elük. — Pedig ók? — Test szerint szerették volna gyakran
