Tolnai Pál - Elefánty Sándor: Hogyan tanítsuk a bibliai történeteket az evang. népiskola III.-IV. osztályában (Nyíregyháza, 1932)

A. évi anyag - Újszövetségi történetek

153 t. Vázlat. I. Előkészítés. 1. Kapcsolat a temetéssel. Két napja fekszik Jézus a sírban. Ellenségei belenyugodtak halálába, de szerettei nem. Szivük követelte a feltámadást. 2. Áthajtás a feltámadás szükségességére. Erejük gyönge volt. Isten ereje, akarata jött se­gítségükre. 3. Célkitűzés. Isten akaratát végrehajtja. II. Tárgyalás. Elmondom a feltámadás történetét. A tárgya­lást megindítom. 1. Az Ur sírjához menő asszonyok. 2. Mária Magdolna találkozása Jézussal. III. Begyakorlás. 1. Győz az igazság, ez az Isten akarata* 2. Győztél már te az igazságért? 3. Szentir. hely: Ján. lt, 25. Ének vers: 214, 1. II. A tanítás. 1. Előkészítés. 1. Kapcsolat a temetéssel. Ott feküdt Jézus fl sírban... Már két napja _ Nyugodtan ünnepeltek Jézus rossz­akarói ? — Nyugodtan. — Most már nem kergeti ki a templom­ból az árusokat. Nem fogja szemükbe mondani az igazságot_ Cs odáiról ? -- Elhallgatnak. — A húsvéti ünneplő tömeg elosz- lik széijel az országban_Egy darabig beszélnek még a csoda­tevő Mesterről_Aztán még az emléke is elmúlik. — De ember ter vez. Isten végez. — Hát a rajongó asszonyok, a sok titkos tanítvány ? — Hallgatott. — Volt rá okuk_ — Féltek a hata­lomtól... — Titokban összejöttek_ Róla beszélgettek_— Köny­nuez tek is... — Bizony, mert a visszaemlékezés gyászos hajója előjön a könnyek tengerén a lélek mélységes forrásaiból. — Ama­zok könnyen megnyugodtak Jézus halálában. Emezek? — Nem tudtak heienyugodni. Ott benn valami (mutatok szivemre) békéte- lenkedett, követelődzőit. Hangja is volt. Ugyan mi, gyerekek? — Ez nem igazság. Igazatok van. — De mondd csak tovább! — Jézus ártatlan volt I Tiszta volt! Igaz! — Emlékezzetek csak : Kinek neveztük Jézust a szenvedésben? — Erkölcsi eszmény­nek. — Isten fiának. — Az nem lehet, — mondta a szivük, — hogy csak meghaljon. — Sírba temessék. — Porrá váljon. — Helyesen érzett a telketek. — Az nem lehet. — Lám, a bele- nemnyugvás szava! 2. Áthajtás a feltámadás szükségességére. Kellett ide már va­lami erő is_Igaz, az Isten ereje. — Legyen meg a te akaratod__, m ondta a Gecsemáne kertben Jézus. — Igen, Isten akarata. Mit mondhatott neki Isten akarata? — Nem maradsz, fiam, a sírban! Feltámadsz! Akarom! Ez az igazság! — Élni fogsz! Itt és a menny­ben. Ez a gondolat, ez az érzés pihenhetett az asszonyok, a ta­nítványok lelke mélyén is öntudatlanul. Csakhogy? — Mert még csak maguknak merték kimondani.

Next

/
Thumbnails
Contents