Tolnai Pál - Elefánty Sándor: Hogyan tanítsuk a bibliai történeteket az evang. népiskola III.-IV. osztályában (Nyíregyháza, 1932)
A. évi anyag - Újszövetségi történetek
151 Ä katonák látva az engedélyt, odaadták Józsefnek a holttestet. A két előkelő férfi s a rajongó asszonyok megértették egymást _Néma fájdalommal, síró szemekkel állták körűi a fát s pr óbálták levenni a holtat a fáról. (Itt a képe.) Majd lepedőbe burkolták. Nikodémusz kenőcseivel kenték be a drága testet. Boldog volt az, aki érinthette a holtat. Majd beillatozva, gyolcslepedőbe burkolva, pólyákkal lekötve, két rúdon vitték a József űj kösir- jába, melyet magának csináltatott. Ott indul a szomorú menet. (Kép.) A halottvivók merev arca, utána a gyászoló édesanya, a jajongó asszonyok, a Máriát támogató János, a tanítványok bátrabbja, elől útmutatónak József megyen, Nikodémusz zárja be a szomorú menetet. Vak sötét este, csak a lepedő fehérsége, a halott sárga arca, az ég egy-egy villanása világit néha. — Most már szabadon tör eló a sirás keblükből, fájdalmasan, panaszosan, hosszan. Nem tilthatja meg senki. Jeruzsálem otthon örül húsvétiénak. Már ott is vannak a sírnál. Óvatoson leteszik a holtat a sirba. Elárasztják utoljára Nikodémusz kenőcseivel, könnyeik árjával. Utolsó pillantásuk esik rája_Aztán erős férfi kezek a nyílás ra gurítjuk a nehéz követ... Eltűnt az Ur. Fájdalmas ének zendül az el-elcsukló sirások közé. József és Nikodémusz, végezve dolgukat, szolgáikkal eltűnnek a vak éjben. De az asszonyok, akik többet vesztettek, mint József és Nikodémusz, ott sírnak, könnyeznek. Eszükbe jut egy- egy kedvesség Jézus életéből... Ez a visszaemlékezés oly jól esik szivüknek. Azonban nőnek az árnyak, a sötétség lepedője sűrűbben feketedik a sírra... Előszóinak ők is, hogy vasárnap reggel újra itt találkozzanak az Ur sírjánál. A tárgyalás megindítása. Talán ez a legszomorubb történet Jézusról— Igen, ott maradt egyedül... a sírban... (Ennél a történetnél se a részletező tárgyalás és a temetés egymásutánjának elmondása a fontos, hanem annak észrevétele, hogy a gazdag te- metésrendezők s a szegény rajongók tisztességtétele egy volt a szeretetben, de a gazdag József és Nikodémusz a fölöslegéből adott, mig a szegények mindenüket odaadták, szivüket, lelkűket, minden tört reményüket.) Kik gondoskodtak Jézus eltemetéséről? — József és Nikodémusz. — Meg az asszonyok is. — József és Nikodémusz mivel áldoztak Mesterüknek? — Drága kénetekkel. — Halotti öltözettel — S az asszonyok? — Csak könnyeikkel. — Nem is a szemükből folyt az...? Hanem a lelkűkből, szivükből. — Ez volt az 6 mirhájuk, aloéjuk. — A legdrágább. — Mert másule se volt annál. A gyöngéd kezek hová temették el Jézust? — József új sziklasirjába. — Nehéz volt a bucsuzás? — Nehéz. — Nehéz bizony attól, akit nagyon szeretünk. Sokáig késedelmeskedtek ? — Nem, mert sötétedett... Ráguritották a követ a sir szájára s
