Binder Pál: Brassói magyar krónikások és barcasági evangélikus egyháztörténészek (1550-1800) (Szecseleváros, 2000)

A. Elbeszélő források - Szebeni Nyirő János: A "Fons vitae - Az életnek kútfeje" brassói kiadásának ajánlása (1580-1581)

Esztergomot az török megveszi az németektől az segítségnek színe alatt, és magának tartja.

Nagyságos Nyíri Báthory /sivár? Magyarország (ország) bírája meghala Ecseden és mint úr attya-fiát, minden jószágában örökössé tévé Báthory Gábort, Lengyelországból hozatván haza.(62)

1606. Az lippai rácok, kik azelőtt Lippát elárulták vala, az törököknek adták volt, most immár az benne való törököket mind levágják és az várat Bocskainak megadák. Világosvárát, Sólymost is megadák. Váradot az benne való németek az útban mind levágattatának. Az nagyságos Thököly Sebestyén, Bastának nagy híve meghala Késmárkon, és igen báná az jó Bocskai Istvánt, hogy kezet nem foghata, hogy szolgálatának jutalmát meg nem adhatta. Bocskai István megbékéltik Rudolphus császárral szép conditiók alatt. Ismét az két császár között is békességet szerze.(63) Végre mikor nyugodalomra beszállóit volna Kassára, az nagy úti áruló embertől Káthay Mihálytól megétették (oh, átkozott embernek gonosz és fene cselekedete), mely miatt meghala igen szép csendesen, Kassán, die 28 december. Az hamis ember pedig, Káthay sok ezer darabban vagdaltaték ugyanott és Misién eltemetteték, ilyen epitáphiummal:

Én ki magyari nemzet árulója

Uramnak attam mérget halálára

Káthay Mihály Miseién ez kis sírban

Fekszik behányva sok ezer darabban.

Igen nagy földingás lón Erdélyországban, de főképpen Brassóban, die 24 december úgymint karácsony szombatján.

1607. Bocskai István teste Erdélybe behozattaték, nagy siralommal és Gyulafehérvárott igen nagy fejedelmi solemnitással eltemetteték, magyarok igen nagy kárára, holott szép verdékkel íratott nagy-öreg zászlója ma is ott tündöklik.

Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelemségre választatik az gu- bernátorságból.

1608. Mátyás ausztria herceg magyar királlyá koronáztatik, kinek királyságában alkalmas jó békessége volt Magyarországnak.

Rákóczi Zsigmond erdélyországi fejedelemségből jó akaratja szerént búcsút vevén felmene az ö születésének helyére, Felsővadászra, és ott meghala die 5 december.

44