Binder Pál: Brassói magyar krónikások és barcasági evangélikus egyháztörténészek (1550-1800) (Szecseleváros, 2000)

Jegyzetek

tikus és diplomata; uzoni Béldi Kelemen katolikus főúr, bodolai birtokos. Vornyik Niku la valószínűleg Necula janinai görög eredetű gazdag havaselvi bojárral azonos, aki 1613-1634 között sűrűn szerepel a korabeli oklevelekben (Stoicescu 217). 1623 őszén bucsáki tatárok pusztítják Havaselvét, de a hazatérő tatárokat a moldovaiak megtámadják, s elkobozzák a szerzett zsákmányt. Erre az időre vonatkozhat Jancsó Pál (GenFüz 1908. 43) adata: "Bethlen Gábor megharagudván egykor az havaselvi Alexander nevű vaidára, engemet külde rá Váradrul 560 magammal." Ez az Alexander vajda Alexandru Coconul (1623-1627) lehetett.

82 Szövérdi Gáspár János. V. ó. Biri Vencel: Erdély Kör... a Pusztán. Cluj-Kolozsvár, 1921,121.

83 Radu Mihnea havaselvi (1620. aug. -1623. aug.) és moldvai (1623. aug. -1626. jan.) vajda és ennek fia Alexandru, aki Alexandru coconul nevén 1623. aug. és 1627. nov. között Havesel- vén, majd 1629. aug. és 1630. ápr. között Moldvában uralkodott.

84 A törcsvári uradalomhoz hét-nél több falu tartozott: Bács- falu, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalu, Tatrang, Pürkerec, Zajzon, Krizba és Apáca.

Nussbacher, Gernot: Posesiunile oraşului Brasov in Tara Făgăraşului in secoleleXV-XVII. In. Anuarul Institutului de Istorie si Arheologie Cluj - Napoca 24/1981,325 - 336.

85 Johannes Chrestel, alias dictus Christianus seu Christoph (megh.1625. márc.10.), brassói tanácsúr (1603-1612), országgyűlési követ (1603, 1604,1607,1613,1615), folnagy (1613- 1614) és városbíró (1615-1619, 1621-1625). Bethlen Gábor brassói szállásadója és a nagy fejedelem titkos tanácsosa (Quellen IV. 49).

86 Az 1626-os gyulafehérvári limitátio szövegét lásd EOE Vili. 326 - 354. Fodor László: Az erdélyi árszabályzatok In: Vili Kézművesipartörténeti Szimpózium. Veszprém 1992, november 9 -11. Veszprém, 1993,19-28.

87 Az ojtozi ún. Rákóczi-vár, a Gyimes melletti talán csikszép- vizi vár és Bodza vára a Tatárhavas-hágóban (Tabla Butii). Pataki József: A csíki vashámor a XVII. század második felében. Csíkszereda, 1971.63. 7677;"Békességes időben az határ szélyben Molduva felől Ghemes váránál..."

311