Binder Pál: Brassói magyar krónikások és barcasági evangélikus egyháztörténészek (1550-1800) (Szecseleváros, 2000)
A. Elbeszélő források - Szebeni Nyirő János: A "Fons vitae - Az életnek kútfeje" brassói kiadásának ajánlása (1580-1581)
Végre a föld népe reánk támada és űvöltének(b) nu laza, nu laza (=nu lăsa, nu lăsa) csak mondhatjuk, hogy az Isten mint (annak előtte emlékeztünk) veri és tartja megt a hadat, oztán seduli orationes sine hesitatione, mint S. Jakab mondja, Exod. 14. és 17. részébe 2 Pan 20. rész és 2 Paralip. 20 részébe, az hol Josephát király könyörög, mondván: Mi bennünk nincsen annyi erő, hogy ellenálhatnánk e sokaságnak^, mely reánk rohan, hanem a mi szemeinket csak te reád igazítjuk: e féle exemplumok találtatnak e kis könyvecsében. Ezt azért az könyvecskét Felséged és Nagyságod neve akit akartam ki bocsátatni, mert nekem Fe(lségedben) és Nagyságodban) nagy reménységem és bizodalmám vagyone annak okáért kérem Feísé(gedet) és Nagy(ságodat) mint kegyelmes fejedelmemet, hogy ezt az kicsiny ajándékot, Fels(éged) és Nagy(ságod) vegye jó néven és tőlem, és könyörgök, mint Moses Exod. 2, hogy a hatalmas Isten adjon győzelmet minden elensé- geden. Isten tarcsa meg Fels(égedet) és Nagy(ságodat) sok ideiglen, az ő anyaszentegyházának épületére, mind penig a szegény kösségnek meg maradására. Coronae 1 Septemb Felségednek és Nagy(ságodnak) alázatos híve Zebeni Nyireo János Bolgárszegi Tatrosi György Erdély aranykorának egyik legérdekesebb, legeredetibb krónikása a brassói Tatrosi György, akinek krónikája csak 1957-ben jelent meg nyomtatásban. A bolgárszegi szerző a XVII. századbeli erdélyi emlékírók és krónikások közűi a legalacsonyabb származású, ám műveltsége, érdeklődési köre és információinak gazdagsága korának legelső történészei közé emelik. A számos nemesi történész mellett ebben a korban sok kolozsvári, marosvásárhelyi, nagybányai, nagyenyedi (részben szász származású) magyar krónikaíró élt, de mindegyikük a városi réteghez, vagy legalábbis a céhes polgársághoz tartozott. b/ iuoltetenec 24
