Binder Pál: Brassói magyar krónikások és barcasági evangélikus egyháztörténészek (1550-1800) (Szecseleváros, 2000)
B. Tanukihallgatások és levelek - Pürkereci, tatrangi és zajzoni tanuk a Bodza birtoklásáért Brassó és a Béldi család között lefolytatott perben (1701)
Pürkereci, tatrangi és zajzoni tanuk a Bodza birtoklásáért Brassó és a Béldi család között lefolytatott perben (1701) Amíg a Négyfalu havasi határa a Nagykő, Bratocsa és Zenoga felé terjedt, a háromfalusi jobbágyok századokon át használták a Barcasági medence és a Csukás között elterülő hegyvidék legelőit, erdeit és kaszálóit. A perben előforduló helynevek (Dobro- mir, Sztrimbul, Szécs, Súgó, Vízköze, Kígyósmező, Tejkó - Piatra Laptelui ) közül több máig is él a zajzoniak vagy tatrangiak nyelvén. A zajzoniak ismerik a Csukás, Dobramir vagy Dobramér- havas, a Szécs (a Piroska pataka és a Sipot pataka összeömlé- sénél fekvő havasi rét: nevét a szécs-havasi tisztás tájszóból nyerte) és Tejkőhavas neveket. A Súgó mai neve Urlátoarea (patak és vízesés). A Bodzamezó vidékét évszázadokig közösen használták a barcaságiak, háromszékiek és a vidék három magánföldesuri fennhatóság alatt levő falva: Bodola, Nyén és Márkos. A századok folyamán számos per folyt le a bodzái legelők és rétek birtoklásáért. Ezek a birtoknevek rendszerint a nemesek és szabadparasztok, illetve a nagy hatalommal rendelkező Béldi család és Brassó város és ennek jobbágyfalvai között folyt, s amint ez a vallomásokból kitűnik, gyakran késhegyig menő harccá fajultak. A barcasági Háromfalu jobbágyai 1701-ben egyöntetűen vallják, hogy a Bodza vizétől nyugatra levő helyeket Brassó bírta, innen az erdóbért a mázsatúrót és a sajtot a Tanácsnak - tehát földbirtokosuknak kellett beszolgáltatni. Amig Háromfalunak kevesebb lakosa volt, a Brassói Tanács a bodolai Béldi családnak haszonbérbe adta bodzái legelői és erdei egyrészét, de mikor ezeket a területeket a lakosság szaporodása miatt visszakövetelte, a bodolai Béldi és a zabolai Mikes család tagjai megtagadták ezt, s továbbra is hatalmasul, tehát jogtalanul birtokolták ezeket a havasi részeket. A Béldi és Brassó közötti pereskedés régi keletű. A 70 éves Barkó Tamás tatrangi jobbágy által vallott - a tanú ifjúkorában történt - összecsapás a fennmaradt forrásokból elég jól ismert. A Bréza János városi hadnagy vezette sokaság kertromboló ténykedése 1653-54 körül történhetett, mivel Béldi Pál 1654-ben az 240
