Lehoczky Egyed: A népiskolai evangélikus keresztyén vallástanítás módszertana - Tanító- és tanítónőképző-intézetek, a létesítendő tanítóképző-akadémiák és a vallástanítói továbbképzés céljaira (Miskolc, 1940)
III. A keresztyén vallástanítás alapelvei
a vallástanítási aüyag (pl. egy bibliai történet) igényel, a tanítóra két feladat vár. Először a bibliai szöveggel kell alaposan foglalkoznia. (Mit tanítsunk.) Ezen alapul a módszeres elgondolás. (Hogyan tanítsunk.) a) A tartalmi előkészület keretében a következő részletfeladatok fordulnak elő : 1. A bibliai történetnek alapos áttanulmányozása. Ennek érdekében a párhuzamos helyek felkeresése, a más történetekkel való összefüggés megállapítása. Ezért a bibliai történetet tartalmazó egész fejezetet el kell olvasni. (Esetleg más segédeszközöknek : az eredeti bibliai szövegnek, a bibliai konkordanciának és kommentátoroknak igénybevétele.) 2. A történet földrajzi, történeti és kulturális viszonyainak tárgyi tisztázása. A cselekmény külső jeleneteinek tagolása. 3. A bibliai történet belső történésében való elmélyedés : Mit mond itt nekem Isten. — A bibliai történet sajátos természetének megállapítása (különbség a hasonlóktól, az üdvtörténet egészéhez való helyzete); az alapgondolat megállapítása. Gyakran már az ilyen tartalmi előkészület is nagy segítséget, értékes szempontokat adhat a módszeres tárgyalás számára. b) A módszeres előkészület keretében mindenekelőtt azt kell megállapítani, hogy mi a közvetlen feladat, mi a legfontosabb abban a módszeres egységben. (Ezzel a tanító mintegy a maga számára tűzi ki a vallástanítási órának feladatát.) Minden részletkérdés ehhez igazodik. Ezek a következők lehetnek : 1. Hogyan tűzöm ki tanításom célját az a) 3. pontjának alapján ? — Milyen előkészítésre (rávezetésre), hangulatkeltésre van szükségem ? — Mely szavak, kifejezések vagy vonatkozások érthetetlenek az osztály számára ? Hogyan és mely helyen akarom őket megértetni ? Mely verseket kell szóról-szóra elmondanom (bevésnem) ? 2. Az anyagnyújtás (előterjesztés) egészben történhetik-e, vagy pedig részekre való osztásra van szükség ? — Mely helyeken van szükség a szövegnek kiegészítésére? (Az időrend megállapítása, kiszínezés, kifejtés, indokolás, egyenes beszéd stb.) — Hogyan válik lehetségessé a gyermek öntevékeny munkája ? 3. A megbeszélésben mit kell megmagyarázni, megerősíteni és elmélyíteni ? — Ajánlatos-e a más (talán ellentétes)
