Zsilinszky Mihály: Keresztyén hit- és erkölcstan főgymnasiumi és főreáltanodai protestáns ifjúság számára (Budapest, 1891)

Bevezetés - 1. A vallás lényege

KERESZTYÉN HIT- ÉS ERKÖLCSTAN.

BEVEZETÉS,

i- §■

A vallás lényege.

A vallás J) az embernek Istennel való legbensőbb életközössége, azaz : olyan élet, mely Isten felé iránylott szent érzelem folytán nemes, istenes, erkölcsös gondolkozásban, akarásban és jó cselekedetekben nyilatkozik. Közönségesen úgy nyilatkozik, mint kegy esség, istenfélelem, isten szer etet, istentisztelet, erkölcsös, istenes élet.

A vallásos öntudat az Istentől való függés érzelmén alapul. 2) Ezen érzelem a tulajdonképeni vallásos érzelem, melynél fogva, midőn függünk, egyszersmind a legnagyobb szabadságot élvezzük, t. i. az Isten fiainak szabadságát. Ezen vallásos érzelem képezi a hitélet középpontját ; de csak akkor igazán ép és erőteljes, ha hozzájárul avilágos tudás (ismeret) és a törhetlen szent akarat.

Minden vallásnak tárgya az Isten. 3) Ennek igaz ismerete, tisztelete, törvényeinek követése azon egyedüli mód, mely által az üdvösség elérhető. A keresztyén vallás szerint Jézus Krisztus mutatta meg életével és tanával azon utat, melyen az üdvöt biztosan elérhetjük. 4)

ZSILINSZKY : Hit- és erkölcstan.

1