Sokoray Miklós: Jegyzetek Dr. Luther Márton Kis Kátéjához

III. A Miatyánk

A hetedik kérés. De szabadíts meg minket a gonosztól! Itt a földön minden bajunknak oka a rossz, a go­nosz. Ez dönt bennünk annyi nyomorúságba. Azért hívják sokan a földet nyomorúság völgyének. Itt a nyomorúság völgyében Isten az egyetlen vé­delmezőnk, szabaditónk, azért csak egyedül tőle kérhet­jük, hogy szabadítson meg minket a gonosztól. Isten segítségünkre is van, hogy nyomorúltúl el ne pusztuljon testünk, lelkünk, vagyonunk és becsületünk. De teljesen mégis csak akkor szabadulunk meg a go­nosztól, ha az Űr magához vesz minket a mennybe a halál után. Ez akkor lesz meg, ha hitünket a sírig megtartjuk. A befejező szavak. Mert tied az ország és a hatalom és a dicsőség. Mindörökké. Ámen. Mi Máté evangéliuma szerint imádkozzuk a Mia- tyánkot, ott ezek a befejező szavak. Ezek a szavak is azzal biztatnak, hogy Isten meg­hallgatja kérésünket. Hisz övé az isteni ország, benne a hatalom, tehát minden dicsőség is. Aki hozzá fordul igaz szívvel azt meghallgatja Isten s teljesíti kérését. Ének: 10. Dicsérd én lelkem . . . 37

Next

/
Thumbnails
Contents