Sokoray Miklós: Jegyzetek Dr. Luther Márton Kis Kátéjához

I. A tízparancsolat

Éppen így a nagyobb családban, a nemzetben is rendet kell tartani, erre valók a feljebbvalók, egyházi és világi hatóságok. Legfőbb közöttük az állam feje kor Hiányzója. Ezek is uraink, nekik is tisztelettel tartozunk.

I. Vétkezik a negyedik parancsolat ellen az, aki szüleit és urait megveti és haragra ingerli.

Megveti szüleit és urait az, aki engedetlen velün szemben, aki hanyag, dacos, hazug és civakodó. Olyan pl. aki jobb sorba jutva szégyenli szegény és tudatlanabb szüleit. Aki fellázad törvényes ura, felsőbbsége ellen. Igazi keresztyén ilyesmit sohse tehet. (Absalon.)

Haragra ingerli szüleit és urait az, aki őket bármilyen formában megveti és parancsaiknak ellene szegül. A szülők és urak haragjukban megbüntetik az ellenszegülőt.

II. Megtartja a negyedik parancsolatot az, ak* szüleit és urait tiszteli, becsüli és szereti, nekik szolgál és engedelmeskedik.

Tiszteli szüleit és urait az az ember, aki még emléküket is szeretettel őrzi, szíve szerint gondol rájuk és nemcsak a vér vagy bér köti hozzájuk, hanem az igazi szeretet is.

Becsüli őket akkor, ha egész életével megbecsülést, becsületet szerez nevüknek, nem hoz reájuk szégyent. (József.)

Szereti szüleit és urait az, aki szeretetét tettekkel tudja bizonyítani, amikor erre szükség van.

Szolgálhat szüleinek és urainak már a kis gyermek is; de igazi szolgálatot felnőtt korunkban azzal tehetünk, hogy öreg szüléinkről illő módon gondoskodunk: (Jézus még a keresztfán is gondoskodott anyjáról.) polgári kötelességeinket pedig híven teljesítjük.

n