Hetvényi Lajos: Az evangéliomi keresztyén világnézet - A magyarhoni ágost. hitv. evang. keresztyén egyház által a középiskolák VIII-ik osztálya s a többi középfokú iskolák megfelelő osztályai számára 3/1916. szám alatt engedélyezett vallástani kézikönyv (Sopron, 1916)
Bevezetés. Alapfogalmak a vallásról és a világnézetről általában
10 Az ember lelki életének ezen jellemvonását az istenség után való vágynak, belénk oltott vallásos ösztönnek, vagy velünk született vallásos érzéknek nevezzük. Ebben a kitöröl- hetlen, örök vallásos érzékben van a különböző vallásoknak közös lélektani alapja, amit maga az Alkotó helyezett az emberbe. A velünk született vallásos érzéknek az a hivatása, hogy az Alkotónak a teremtésbe helyezett kinyilatkoztatásaiból megismerjük és ennek alapján betöltsük az élet igazságát s így az élet Urának akaratával összhangzásban maraájunk. A bűnbeesés következtében azonban ez az ősi vallásos érzék is általánosságban megromlott az emberben, aminek következtében az ember a legfelsőbb hatalommal tökéletlen viszonyba jutott. Ennek az állapotnak kifejezői a különböző tökéletlen vallások. A világot céljához vezérlő legfelsőbb hatalom azonban az élet igazságának s a boldogságnak keresgélésében nem hagyta magára az emberiséget. Támasztott egyes vallásos lánglelkeket, különös vallásos érzékkel megáldott férfiakat, akik vallási téren a tömegnek útmutatóivá lettek. Ezek között voltak olyanok, akik egyre fokozottabb ^mértékben isteni inspirációban, különös isteni kijelentésben részesültek, azaz közvetlen módon megismerték az Isten akaratát. Az isteni kinyilatkoztatásnak ezen módját közvetlen, vagy történeti kijelentésnek nevezzük. Az egyes vallásos zsenik által közölt isteni kijelentésben a vallások keletkezésének történeti alapját látjuk. A történeti kijelentésnek rendeltetése abban áll, hogy az emberbe egyetemesen beleoltott, de elhomályosult örök vallásos érzéket a helyes irányba nevelje s igy az ember a rendeltetését megállapító Teremtőnek akaratával összhangzásba jusson. A vallás így elsősorban is a legfelsőbb hatalommal való lelki viszony, magasabb fokon pedig már az Istenben való élet. Midőn ez a viszony az emberben tudatossá lesz, a vallás az ismeret körében világnézetté, életfelfogássá válik, mely az ember szellemi világának s életének összes jelenségeire rányomja a maga bélyegét.
