Pálfy József: A keresztyén anyaszentegyház története a magyar protestáns egyház részletesebb történetével - Protestáns középiskolák, tanítóképzők és felső leányiskolák számára (Budapest, 1917)
Harmadik rész - A protestáns egyház története Magyarországban. 1517-1917 - 20. Fejezet. Az evangéliomi egyház Magyarországban törvényesen elismerve s annak viszontagságai a bécsi békekötés törvénybe iktatásától a szatmári békéig. 1608-1711
— 112 — ennek szentgotthárdi veresége után, a magyar nemzet tudta s beleegyezése nélkül bécsi miniszterek 1664-ben kötöttek. — Mindennek következése titkos összeesküvés lett, melynek fejei Wesselényi Ferenc a nádor, Nádasdy Ferenc, Zrínyi Miklós és Péter, Rákóczi Ferenc, Frangepán Ferenc, többnyire a potestánsok ellenségei voltak. Az összeesküvést azonban felfedezték, fejeit, miután Wesselényi előbb már meghalt, idegen bírák ítélték el s az országon kívül kivégezték és az alkotmányt megsemmisítették. Most elérkezettnek hitték a protestánsok ellenségei az időt, azok kiirtására s nem is késtek régóta forralt tervöket végrehajtani. Hogy pedig eljárásukat némileg indokolhassak, Bársony György nagyváradi címzetes püspök egy könyvet írt ily cím alatt: »Veritas toti mundo declarata (az egész világnak kijelentett igazság), melyben azt igyekszik kimutatni, hogy a király nem tartozik a protestánsokat tűrni, miután a bécsi béke oly viszonyok közt köttetett, melyek annak erejét megsemmisítik, s mivel a kath. clerus nem is egyezett abba bele s minthogy végre a lutheránusok és reformátusok hitvallásuktól, melynélfogva nékik az országban szabad vallásgyakorlatot biztosítottak, eltértek. Erre Szelepcsényi György a prímás, ki az 1666-ban meghalt Lippai helyébe lett azzá, továbbá a kalocsai érsek Széchenyi György, a bécs-újhelyi püspök Kollonics Lipót, Bársony és Szegedi Ferenc címzetes püspökök, jezsuiták és dragonyosok kíséretében az ország felső vidékeire törtek, hol Spankau császári hadvezér segítségével majdnem minden városban és számos faluban is az evangéliomiak templomait elszedték, lelkészeiket elűzték s a lakosságot különféle módon kényszerítették a r. kath. hitre. De ezen az úton is lassan haladt a prot. egyház kiirtása, s ezért egy csapással akartak annak véget vetni. 128. §. Első idéztetése a prot. lelkészeknek a pozsonyi rendkívüli törvényszék elé. Szelepcsényi 1673-ban szept. 25-ére a saját elnöklete alatt Pozsonyban összeült rendkívüli törvényszék elé 33 prot.
