Benczúr László: Konfirmációs káté (Budapest, 1954)
I.
c) A konfirmáció ünnepén veszünk először úrvacsorát. Pál apostol így figyelmezteti azokat, akik az úrvacsorához járulnak: „Azért aki méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úrnak poharát, vétkezik az Űr testé és vére ellen. Próbálja, meg azért az ember magát és úgy egyék abból a kenyérből és úgy igyék abból a pohárból. Mert aki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét”. (I. Kor. 11 : 27—29.) 4. Az Apostoli Hitvallás. Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében. Hiszek a Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt, megfeszíttetett, meghalt és eltemet- tetett; alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadott halottaiból, felment a mennyekbe, ott ül Istennek, a mindenható Atyának jobbján, ahonnan eljő ítélni élőket és holtakat. Hiszek a Szentiélekben, egy keresztyén anyaszentegyházat, szenteknek közösségét, bűnöknek bocsánatát, testnek feltámadását és az örök életet. Ámen. 5. Konfirmációi ének. I. (Dallam: Isten felséges .,.) I. Először lépek oltárodhoz, Ki értem haltál, Jézusom. Szent tested, véred, bűntől oldoz, Megőriz a keskeny úton; Szegélyzi partját sok tövis, De az örök életre visz. örök életre hívtál engem Bűnösök megváltó Ura: Feltárult szent keresztségemben A mennyországnak kapuja. Átléptem a szoros kaput, De még előttem áll az út. Erősíts meg hát, fegyverezz fel Ifjúságomnak idején, Állj mellém, kísérj Szentlelkeddel: Utamban el ne vesszek én. S ha véget ér az út, amott Terítsd meg nékem asztalod! (Scholz László) II. Ma újra hűséget fogadok, Jézus a keresztyénségben, Hogy szent hitemben megmaradok S nevelkedem kegyességben; Szentlelkedet buzgón kérem, Legyen mindvégig vezérem. Üdvözítőm, gyenge hívedtől Vedd hűség szent fogadását; Ha a bűn elvon ösvényedtől, Törd meg gonosz csábítását. E nap lesz tanú mellettem, Hogy a te híveddé lettem. (Dt. 303 : 1—2. v.)
