Koren Pál: Jézus élete - Az iskola és a család számára (Békéscsaba, 1921)
Jézus szenvedése és halála
92 Aztán két kérdést intézett ludashoz Jézus. Ez a J<ét kérdés ■mintha a Megváltónak két keze lett volna, mellyel a fuldoklót ki akarta menteni. Miért jöttél ? u. m. Megfontoltad-e eljárásodnak következményeit? Csókoddal árulod-e el az Üdvözítőt? Jákob megcsalhatta atyját, a vak Izsákot; azt hiszed-e, hogy te meg csó- - koddal még a Mindentudót is megcsalhatod ? Azonban Júdást már e szeretetteljes szavak sem hatották meg; szive ép oly hideg volt, mint a csókja; hű maradt mesteré- 1 hez — a sátánhoz; a fariezusoknak adott szavát be akarta váltani. — Sajnos, hogy sok ember ma is a gonoszoknak adott szavával indokolja bűnét; mintha bizony az Istennek sohasem fogadott volna hűséget! Vagy csak a sátánnak adott eskü a szent ? * Jézus akkor tudván — nem azt, hogy e fegyveresek nagy íömegének nem állhat ellen, mert azt nagyon könnyen megtehette, hanem azt, hogy az az elfogatás is az Istennek intézkedése — előállt; részint, hogy ellenségeinek kiszolgáltassa magát, részint pedig, hogy tanítványait az esetleges bántalmazás ellenében saját testével fedezze. — S monda: Kit kerestek? Tudta azt, amit kérdezett és mégis tudakolta. Tette ezt részint azért, hogy a zsoldosokat küldetésük alávalóságának tudatára ébressze, részint pedig, hogy híveit az elfogatás veszélyétől megóvja. — Jézus nemcsak Getsemánéban, hanem minden szent helynek küszöbén azt kérdezi a belépőtől: Mit és kit keresel itt ? Vajha erre mindenikünk igaz lélekkel válaszolhatná, hogy csak az Ur Jézust és csakis az ő imá- dása s nem megkötözése és megcsúfolása végett keresi. A zsoldosok és főpapok közt bizonyára voltak olyanok, akik ismerték Jézust; de a feltett kérdésre még ezek sem mondták : Téged keresünk ! JEhez Jézus méltóságos fellépésével szemben nem volt bátorságuk. Ok is adják tehát a tájékozatlant, midőn azt válaszolják : Keressük a Názáreti Jézust. Ez volt a Megváltónak leghasználtabb neve: igy nevezi Pilátus, igy a húsvéti angyal, igy maga a Saulnak megjelenő Krisztus. Az én vagyok, u. m. erre Jézus. Mily sokat mond ez a há- i*om szó. Mikor ezt a szamáriai asszonynak (Ján. 4, 26.), nekünk meg nemcsak szóval, hanem sebeivel mondja, akkor ez evan- géliom; mikor a hullámzó tengeren az apostoloknak kiáltja (Máté 14, 27.), akkor ez megváltás; mikor meg itt a pokolnak vágja a szemébe, akkor ez villámcsapás. — Itt vagyok! engem szükség- leien keresnetek. A koronázok elől menekült (Ján. 6, 15.), ellenben a hóhéroknak, mikor azt üdvünk úgy kívánta, kiszolgáltatta magát. — Itt vagyok! Jézus ezen szava ellenségeit leteriti, híveit fölemeli. Ha tehát bennünket is támad a sátán, hogy meg ne hátráljunk, óh mond azt Jézus nekünk is: Itt vagyok! ha roskadozunk a szén-
