Koren Pál: Jézus élete - Az iskola és a család számára (Békéscsaba, 1921)

A kisded Jézus

3 s igy aki ezt tudta, az mindenüvé eljuthatott és mindenütt meg­értethette magát, amint ezt az apostoloknak, főként a világot járt Pál apostolnak példáján látjuk. Midőn tehát úgy a Megváltó óhaja, mint az ő elvei terjesz­tésének lehetősége teljes volt, az időknek ezen teljességében szü­letett az Istennek szent Fia, Jézus. És pedig csudálatos, hallatlan szerénységben és alázatosságban. Hiszen ezen szóval: született, az van mondva, hogy az Örökkévaló kezdett élni; a nagy Isten kis gyermekké lett; aki az eget csillagos, a földet meg virágos ruhába öltözteti, azt a szegény Mária foszlányokba pólyázta. S mindez egy istállóban, egy földalatti üregben történt. E szerint sötét istállóban, született a Világ Világossága, ,s mint az égi nap, úgy az Igazság Napja is a föld alul jött elő. És azután is heteken keresztül istálló, tehát szennyes hely volt a mennyei Tisztaságnak lakása. Csudá­latos mindenhatóság, amely még ezt a csodát is megtehette ! imá­dandó nagyság, mely ilyen kicsivé is tudott lenni! Istálló volt tehát a földön a menny Királyának első palotája, első temploma ; s a jászol e palotának trónja, e templomnak oltára. E jászolba tette Mária a kis Jézust. S igy akinek teljes életében nem volt hol lehajtania a fejét, annak születésekor sem volt böl­csője. Szűk jászolba tette az anyja, s csodál^csodája, elfért benne az, akit még az egeknek egei sem fogadhatnak be. Sőt nemcsak elfért, hanem még nagy is volt a jászol annak, akinek különben a menny és föld is kicsiny. Kemény jászolban feküdt már kisded korában az, akinek egyébként i* nagyon sokszor kemény ágyat vetett a hálátlan világ; hiszen tudjuk, hogy aki jászolban kezdte, kereszten végezte a pá­lyáját, közben pedig gyakran a hajó padja volt a párnája. Szalmán feküdt a mennynek legszebb virága, halála napján meg tövissel volt borítva az Istennek és a mi lelkűnknek legszebb rózsája. Vájjon abban a téli időben, azon a fütetlen helyen, szegényes ruhácskájában nem fázott-e a kis Jézus ? Ha nem, akkor bizo­nyára csak azért nem, mert már akkor is lángolt lelkében a bol­dogtalan emberiség iránti nagy szeretet. Más gyermek sírva jön e világra ; talán a földi nyomortól való ijedtében fakad sírásra. Vájjon sirt-e a kis Jézus is ? Ha igen, akkor az ő sírását a bűnös világ iránti szánalma okozta. Es mindez azért történt, u. m. az evangélista, mert nem volt számára hely sem a bethlehemi magánházakban, sem a vendégfo­gadóban. Ember, hallod-e : azt, akinek, különben a menny a trónja, s a föld ennek a trónnak csak a zsámolya ; azt, akit a próféták lel­kesen jósoltak, s Izráelnek hajdani királyai epedve vártak, mikor a világ Megváltójaként megjött, az állatok közé telepítették az em-

Next

/
Thumbnails
Contents