Koren Pál: Jézus élete - Az iskola és a család számára (Békéscsaba, 1921)
A kisded Jézus
15 jesedett rajta az a mondás: Az igaz vén korában is virul (Zsolt. 92, 15. — az eljövendő Megváltóban való hite, reménye nem hagyta őt élemedett korában sem cserben. Ez a hite, reménye a templomba vitte őt naponkint. Hol is remélhette volna az Isten Fiát megtalálhatni, ha nem az ő otthonában : a mennyei Atya házában ? hová is várhatta őt biztosabban, mint haza ? Naponkint, sőt éjjel-nappal ott volt a szentegyházban, u. m. az evangélista. Ezt talán ahelyett, hogy betű szerint vennők, inkább úgy értsük, hogy nem ugyan ő a templomban, hanem a templom, illetőleg az Istennek Szentlelke volt benne éjjel-nappal; nem az Isten háza lett neki, hanem a szive lett az Istennek lakásává. Szolgálta híven az Urat. De nem a templomjárással. Mert hiszen ha vizre járunk és merítünk a forrásból ezzel nem mi teszünk szolgálatot a kútnak, hanem a kút — illetőleg az Élőviz forrása, az istenigéje, a templom tesz szolgálatot nekünk. Azonban Lukács szerint Anna főként a böjtöléssel és imádkozással szolgálta az istent. A böjtöléssel, ezzel az ostobasággal ? kérdezi némelyikünk. Téved az illető. A böjtöt Luther nem tartotta ostobaságnak, sőt bizonyos körülmények közt a lélekre nézve ép oly üdvösnek mondta, mint a testre nézve a szigorú étrendet. Jézus még maga is bőjtölt, pedig róla csak föl nem tételezi senki, hogy ezt a zsidóknak »ostoba« szokásaihoz való alkalmazkodásból tette? Nem a böjtölés, hanem a tobzódás az ostobaság; és sok tanult ember ez utóbbit még sem restek. Mindazáltal evangélikus egyházunk a testi böjtöt nem rendeli. Hanem ételek, italok helyett tiltja a bűnt; illetőleg mindazt, ami nem a gyomrot, hanem a szivet, a társadalmi békét és az egyetértést rontja. Es rendeli a mértékletességet és önmegtagadást de nem önkinzás, vagy meggazdagodás, hanem az éhezők segélyezhetése végett. Imádkozásával is csak közvetve szolgált Anna az Istennek, közvetlenül pedig a kegyességnek. Amennyiben az imádság a kegyességnek olyan szülöttje, aki az anyját táplálja. E szokásánál fogva került Anna Jézus megjelenése napján a jeruzsálemi templomba; igy tudta meg, hogy az a kisded a Megváltó ; s igy dicsőítette Simeonnal együtt Jézust. Ez a dicsőítés természetesen neki vál aztán legnagyobb dicsőségére. így lett Anna életének alkonya az ő örök üdvösségének gyönyörű hajnalává.
