Raffay Sándor - Kaczián János: Keresztyén vallástan - Káté és egyháztörténet (Budapest, 1911)

Kaczián János: A keresztyén anyaszentegyház rövid története

78

\ worms! irodalmi gyűlés.

V protests és az ágostai itvallásu ívange- íus elnevezése.

a keresztyén élete folytonos bünbánat (megtérés) legyen. Azután kifejti azt, hogy bűneinket egyedül Isten bocsáthatja meg s aki igazán megbánta bűneit, Istentől a bűnbocsátó levelek nélkül is bűnbocsánatot nyer.

Luthernek igaz szavai visszhangra találtak sok ezrek lelkében s eljutottak azok mindenfelé. Mikor a pápához is eljutottak, Luthert a maga igazolására előbb Rómába majd Worms városában az országgyűlés elé idézte. Itt azt kívánták tőle, hogy tanait vonja vissza. De Luther erre a kívánságra eme nevezetes szavakkal válaszolt. : „Ha csak a Szentírásból, vagy más okokkal meg nem gyözettem, nem vonok és nem vonhatok vissza semmit, mert nem jó, de nem is tanácsos valamit a lelkiismeret ellen cselekedni. Itt állok, máskép nem tehetek, Isten engem úgy segéljenu 1 A pápa Luthert el akarta fogatni, de pártfogója bölcs Frigyes szász választó- fejedelem Wartburg várába vitette. Itt fordította le Luther a Szentírás újszövetségi részét német nyelvre s ezzel még jobban meghódította a német népet a hitjavításnak.

V. Károly német császár, a pápa barátja, rossz szemmel nézte a hitjavítás terjedését. Ezért 1529-ben Speier városába birodalmi gyűlést hivott egybe. Ezen a gyűlésen a többségben levő katholikusok elhatározták, hogy a hit és lelkiismeret dolgában a többség szava legyen irányadó. Ezen határozat ellen a kisebbségben levő evangélikusok protestáltak (tiltakoztak) s azt mondták, hogy hit dolgában egyedül Istent ismerik el uruk- < nak. Ez időtől fogva neveznek minket protestánsoknak.

A császár 1530-ban Ágosta (Augsburg) városába hirdetett birodalmi gyűlést. Itt Luther és követői felolvasták hitvallásukat, amely a Szentírással azonos. Ez a hitvallás a mi evangélikus egyházunk sarkköve, mert