Raffay Sándor - Kaczián János: Keresztyén vallástan - Káté és egyháztörténet (Budapest, 1911)
A káté első része: Az Isten tízparancsolata
27 Kilencedik és tizedik parancsolat: Ne kívánd a te felebarátodnak házát. Ne kívánd a te felebarátodnak feleségét, se szolgáját, se szolgáló- leányát, se öAré/, se szamarát, se semmit, ű /e felebarátodé. 16. Ézsau és Jákob. I. Mózes 25—28. 1. Jákob elkívánja az elsőszülöttséget. Izsáknak két fia volt: Ézsau és Jákob. Ézsau nagyon szőrös volt, Jákobnak meg sima volt a bőre. Ézsau volt az idősebb, övé volt az e'sőszüiöttség joga. Egyszer Ézsau nagyon megéhezett és Jákobtól ételt kért. De Jákob azt mondta neki: ,,Add el nekem az elsőszülöttség jogát és én adok neked enned.“ Ézsau egy tál lencséért eladta Jákobnak azt a jogot, amelyet neki az Isten adott. 2. Jákob elkívánja az apai áldást. Mikor Izsák nagyon öreg lett és szemei elhomályosultak, azt mondta Ézsaunak: ,,Megvénhedtem, nem tudom halálom napját; azért vedd az ijjadat, menj ki a mezőre és szerezz vadat és készítsd azt el nekem, hogy megáldjon téged az én lelkem, mielőtt meghalok.“ Ekkor Jákob, anyjának Rebekának tanácsára két kecskét vágott le, eledelt készített atyjának s karját a kecske bőrével födte be és mialatt Ézsau a mezőn járt, bevitte atyjához az eledelt. Izsák megtapogatta Jákobot és azt hitte, hogy az Ézsau, azért így áldotta őt meg: Népek szolgáljanak neked és nemzetségek hajoljanak meg előtted. Légy úr a te atyádfiain. Átkozott, aki téged átkoz és aki téged áld, legyen áldott. ‘ Az apai áldás megfogamzott Jákobon,
