Kemény Lajos: Bibliai történetek - Evangélikus elemi iskolák I. és II. osztálya számára (Győr, 1942)
19. Jézus feltámadása
30 Törvényt felette ül a sötét gonoszság. Nézd, mily kegyetlenül verik és gúnyolják' ö szenved szótlanul érted S szerez neked üdvösséget, Megmentvén lelkedet. Töviskoronától arcán a vér pereg, Hóhér ostorától szent teste megremeg. Óh ember, jól eszedbe vedd: Vétked miatt te érdemied E kínt s gyalázatot. <Dallama: E szomorú napot. Keresztyén Énekeskönyv 198.) 19. Jézus feltámadása. (Máté ev. 28. Márk ev. 16. Lukács ev. 24. János ev. 20. fejezet.) Húsvét reggel az asszonyok elmentek a sírhoz és vittek magukkal drága keneteket, hogy bebalzsamozzák Jézus testét. Útközben előre tanakodtak: „Ki veszi el a nagy követ a sír szájáról?“ De az Ür angyala leszállt és elgördítette a követ. Tekintete olyan volt, mint a villám, ruhája hófehér. Azt mondta: „Ne féljetek! Ti a megfeszített Jézust keresitek, — nincs itt, feltámadott. Mondjátok meg a tanítványoknak, hogy meglátják majji őt!“ Az asszonyok elsiettek és a hírt megmondták a tanítványoknak. Péter és János a sírhoz futottak, bementek, de csak a lepedőket találták ott, melyekben Jézus teste volt. Ezalatt Jézus megjelent a kertben Mária Magdalénának és így szólt hozzá: „Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti Istenetekhez.“ Jézus még aznap megjelent tanítványainak is. Ezután még negyven napig maradt a földön s akkor felment a mennybe, ott ül Istennek, a mindenható Atyának jobbján, ahonnan eljő ítélni élőket és holtakat. „Az Isten az Urat is feltámasztotta, minket is feltámaszt az ő hatalma által.” (I. Korinthusi levél 6, 14.) Jézus feltámadását húsvétkor ünnepeljük. Jézus mennybemenetelét áldozócsütörtökön ünnepeljük.
