Scheller Arnold: Hasonlatok a kátéhoz - Segédkönyv a népiskolák, konfirmandusok és ismétlő iskolások vallásoktatásához (Orosháza, 1904)
Harmadik rész - Urunk imádsága vagy a „Mi atyánk“ - Megszólítás (Bevezető igék)
83 olykor-olykor el is nemül az imádság, rossz lábon áll már ott a lélek dolga. Isten azonban nem akarja a bűnösnek halálát, hanem hogy az megtérjen és éljen. Azért ő úgy jár el, mint az orvos, ki a beteg lélekzését élesztő kísérletekkel erősiti. Ha lelkünk fáradt és beteg, kész Istennél a segítő eszköz, Uj reményt és hitet önt szivünkbe s erre céloznak ezen szavak: Mi Atyánk, ki vagy a meny- nyekben. Miként a meleg tavaszi napsugár s a meleg tavaszi eső a növényeket a föld kebeléből kicsalja, úgy Istennek szeretető is a mi hitünket éleszti — s ép e szó : LAtya” emlékeztessen bennünket Istennek szeretet.ére. Ha ezt érezzük, sokkal könnyebben tudunk Istenhez imádkozni. És ez egészen természetes! Hiszen embertársaink előtt is annál könnyebben előtudjuk terjeszteni kérésünket, minél inkább megvagyunk győződve arról, hogy jól vélekednek felőlünk. E szó „Atya ’ élessze és erősítse hitünket, ámde a „Mi" szó is jelent valamit. Ha egy gyermek örökösen csak önmaga részére kérne s az atyának javaira egyedül csak önmaga akarna igényt tartani, rossz jel volna az s az atyának gyermekét ezen önhaszonlesés miatt elkellene utasítani. Óvakodjunk tehát mi is attól, hogy imánkban örökösen csak önmagunkra gondoljunk. „Ki vagy a mennyekben". A ki kérni akar valamit fejedelmétől, leghelyesebben cselekszi, ha hozzá megy. A ki imádkozni akar Istenhez, hozzá kell mennie t. i. azzal kell foglalkoznia, a melyek oda fenn vannak, 6*
