Bancsó Antal: Keresztény hittan és erkölcstan prot. középiskolák VIII. osztálya és tanítóképző intézetek utolsó évfolyama számára (Sopron, 1888)
B) Keresztény erkölcstan - Harmadik rész: A ker. ember élete a társadalomban
1 A felebaráti szeretetbol folyólag kötelességünk továbbá az is, hogy felebarátaink lelki jólététéről; nevezetesen helyes erkölcsi fejlődéséről gondoskodjunk. E gondoskodásban a felebaráti szeretet mindenek előtt úgy nyilvánul, hogy kerülünk mindennemű botránkoztatásokat, azaz oly cselekedeteket, melyeken felebarátunk lelkiismerete megbotránkoznék, avagy a melyek ő benne bűnös gondolatokat ébresztenének és őt bűnre csábítanák. E helyett tisztáknak kell lennünk mind szavainkban, mind cselekedeteinkben, hogy felebarátaink erkölcsi fejlődésére példánk által jótékony befolyást gyakoroljunk. A botránkoztatások elkerülése végett tartózkodnunk kell a sértegetésektől is és másrészt készeknek lennünk a bocsánatkérésre és megbocsátásra, tudván azt, hogy az Isten is úgy bocsátja meg a mi bűneinket, ha mi is megbocsátunk az ellenünk vétetteknek (Máté 6*12; 18*21—35) A felebaráti szeretet továbbá egyenesen kötelességünkké teszi felebarátaink erkölcsi nevelését, azt t. i., hogy felebarátainkkal a tiszta erkölcsi elveket megismertessük, erkölcsi Ítéletüket fejlesszük s bennük a kötelesség tudatát felébresszük és megerősítsük. A kér. ember nem lehet közönyös felebarátja erkölcsi tévedései és bűnei iránt, sőt kötelessége őt azokról meggyőzm és a jó útra téríteni s ha erre ő maga nem volna képes, kötelessége az elöljárók segítségét is igénybe venni. Az ily jó akaratú s felebarátunk megjavítására czélzó feljelentéseket nagyon hetytelen volna felebarátunk elárulásaként Ítélni meg. Az erkölcsi nevelés munkájában óvakodnunk kell attól is, hogy felebarátunk birájaként avagy megmentőjeként viseljük magunkat, ellenben kötelességünk, ha őt a bűnről meggyőztük, utalnunk az Isten bűnbocsátó kegyelmére. "k. 19. §. A felebaráti szeretet nyilvánítása az anyagi és szellemi javak közlésiben. A felebaráti szeretetnek egyik legszebb tulajdonsága a nyílt és önzetlen készség, melynélfogva arra indít, hogy felebarátainkkal minden — úgy anyagi, mint szellemi — javainkat megosszuk. — 82 —
