Bancsó Antal: Keresztény hittan és erkölcstan prot. középiskolák VIII. osztálya és tanítóképző intézetek utolsó évfolyama számára (Sopron, 1888)
B) Keresztény erkölcstan - Első rész: Általános ismeretek
58 vény előtt kénytelen meghajolni, annyival inkább, mert a törvénynek meg van azon hatalma, hogy ellenszegülés esetén külső kényszerítő eszközökkel vesz elégtételt és szerez érvényt követeléseinek. Az erkölcsiség jellemző sajátsága viszont abban áll, hogy benne a cselekedet subjectiv tényezőjének van döntő jelentősége. Az erkölcsiség körében is megkívánjuk ugyan a külső cselekedetet, mint a törvény betöltését, de a cselekedet értékének megítélésében mégis nem a cselekedetnek, hanem az akaratnak a törvénnyel való megegyezésére nézünk, annyira, hogy megítéljük már az ember érzelmeit, gondolatait és szándékait is, ha azok külső cselekedetben nem valósultak is meg. Ugyanazért az erkölcsiség körében megkivántatik, hogy belássuk a törvény igazságát és követeléseinek jogosságát; szükséges, hogy a törvényt saját akaratunk törvényeként elismerjük és teljesítésére saját meggyőződésünk alapján szabadon határozzuk el magunkat; szükséges ez any- nyival inkább, mert az erkölcsi törvénynek külső kényszerítő hatalma nincs. Ellenszegülés esetén az ember cselekedete önmagában viseli büntetését. ErkölcsiségrŐl ennélfogva csak ott lehet szó, a hol meg van az embernek elhatározási és cselekvési szabadsága és másrészt gondolkodása és Ítélő tehetsége annyira kifejlett, hogy az erkölcsi törvényt megismerheti és cselekedeteit meg tudja Ítélni. A gondolkodás és itélo tehetség fejletlensége miatt nem vethetők erkölcsi megítélés alá p. o. a kis gyermekek, a gyenge elméjiiek és az őrültek cselekedetei. 3. §. A keresztény erkölcsiség jellemző sajátsága. Erkölcsi élet folytatása érdekében szükségünk van bizonyos általános ismeretekre, melyek (erkölcsi életünket szabályozzák. Ily általános ismeretek nevezetesen az emberi élet czéljának vagyis az ember rendeltetésének és ezzel együtt a legfőbb erkölcsi törvénynek ismerete. Az emberi élet czélját eszményi teljességében fogva fel, legfőbb jónak nevezzük, mivel az ember érzi és tudja, hogy teljes megelégedést és boldogságot csak ama czél elérésében talál s ezért azt minden javak fölé helyezi. A legfőbb jó és az erkölcsi törvény ismeretét vagy a józan észből
