Bancsó Antal: Keresztény hittan és erkölcstan prot. középiskolák VIII. osztálya és tanítóképző intézetek utolsó évfolyama számára (Sopron, 1888)
A) Keresztény hittan - Második rész: A világ és az ember
26 önmagában, hanem kitárja magát, kiönti lényegének egész gazdagságát a világra, betölti azt jó voltával és szeretetével, hogy ilyen módon ismét magához vonzza, megdicsőítse és boldogítsa. (Ellentét a deismussal). IVEásocLik: rész. A világ és az ember. 13. §. A világ teremtése. A világ keletkezésére nézve a kér. vallás a szentirás alapján azt tanítja, hogy a világot az Isten teremtette. Hogy az Isten teremt, az azt jelenti, hogy a nem-létezot létre szólítja. A „teremtés“ fogalma tehát azt fejezi ki, hogy a világ úgy anyagára, mint alakjára nézve az Istennek köszöni létezését. A teremtésnek ezt a jelentését még világosabban kifejezzük, midőn azt valljuk, hogy az Isten a világot „semmiből“ teremtette, a mi t. i. azt fejezi ki, hogy a világ létrehozásakor nem állott az Istennek rendelkezésére semminemű anyag sem, melyet az Istennek csak alakítania kellett volna, hanem a világ anyagát is az Isten hozta létre. A semmiből való teremtés tanában jut kifejezésre a kér. vallásnak u. n. szellemi monismusa (egy elvüség), mely szerint t. i. mi egyedül az Istent, mint végetlen szellemi hatalmat állítjuk örökkévalónak és benne találjuk minden létezőnek egyedüli kutforrását. Ezzel a felfogással ellene mond a kér. vallás egyrészt a duálismusnak, mely az Isten mellett felteszi az anyag létezését, — másrészt az anyagi m o n isin u s n a k vagyis materiális musnak, mely az anyagot állítja örökkévalónak s abból származtat minden létezőt. (Evolu- tionalis elmélet; — Kosmogonia). A kér. vallás továbbá azt tanítja, hogy az Isten mindenható igéje által teremtette a világot, a mi viszont azt jelenti, hogy a világ létezésének alapját az Istennek, mint szellemi lénynek akarata foglalja magában. Az Isten akarata jut kifejezésre abban a „legyen“ szóban, melylyel a nem létezőt létre szólitja. Ezen tanban viszont ellene mond a kér. vallás az
